rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Kritika

Árva Brooklyn

Magánkopók lábnyomai

Nevelős Zoltán

Visszatérés egy letűnt nagyvárosi miliőbe, érzékenyen, látványosan.

 

Az Árva Brooklyn detektívcselekményében az áttörő fordulatot hozó bizonyíték megtalálásának helyszíne nem más, mint a legendás Pennsylvania pályaudvar, New York híres elveszett épülete, amelynek 1960-as évekbeli lerombolása oly mértékben sokkolta a közvéleményt, hogy hatására kezdtek el a nemzeti örökség védelmére törvényeket alkotni. A Penn Station hiányával arra figyelmeztet, micsoda veszteségekkel járhat, ha a magántőke semmibe veszi a társadalmi közösség érdekeit. Azzal, hogy a filmben digitális eszközökkel újrateremtették a míves fogadócsarnokot, amelyben nap mint nap átlagemberek ezrei érezhették úgy, hogy királyi fogadtatásban van részük, az alkotók nemcsak az ötvenes évek New Yorkjának képi megjelenítéséhez adtak hozzá egy bombasztikus látványelemet, de az épület szimbolikus jelentésén át történetük főtémáját – a gátlástalan városfejlesztés és a félresöpört néptömegek konfliktusát  – is újabb érzékletes ponton kapcsolták össze a várostörténettel.

Edward Norton csaknem húsz éve várt a lehetőségre, hogy forgatókönyvíróként, rendezőként és főszereplőként filmre dolgozza át Jonathan Lethem magyarul is megjelent regényét. Norton, aki a 2000-es Ég velünk óta nem rendezett újabb filmet, jelentős főszerepek helyett pedig újabban inkább mellékszerepekben bukkan fel, tekintélyes alkotóként lép elő most ezzel a szemmel láthatóan szenvedéllyel készített modern noirral. A regény eredetileg az 1990-es években játszódó cselekményét az ötvenes évekbe helyezte át, állítása szerint elsősorban azért, hogy magándetektív figurái a hozzájuk illő miliőben mozoghassanak.

Egy kis nyomozóiroda alkalmazottairól van szó, akik egy rutinügyletnek tűnő munka során elveszítik főnöküket, Frank Minnát (Bruce Willis kameószerepe), akire apjukként is tekintettek, hiszen fiatalkorukban ő hozta ki őket az árvaházból, hogy munkatársakat faragjon belőlük. A szerény szakmai szinten álló csapatból is a látszólag leggyengébb láncszem, a Tourette-szindrómás Lionel Essrog lesz az, aki a fizető megbízások helyett saját becsületbeli ügyükkel kezd el foglalkozni, hogy kiderítse, ki és miért végzett Minnával.

A szóban forgó idegbetegség heves, önkéntelen túlmozgásokkal és tikkeléssel jár, valamint olyan akaratlan és szabadszájú megszólalásokkal, amelyek számtalanszor lesznek komikum vagy feszültség forrásai.  A humor és a gyötrelem egyszerre van jelen a fiatalember viselkedésében, a szerep megformálása pedig Norton tehetségéhez illő feladat, egyúttal kockázatos vállalkozás, ami néhol magánszámba is fordul. Valójában hiába a nagyágyúkkal teli szereplőgárda, a jelenetek egyértelműen az ő színészi alakítása köré vannak írva, legyen bár szó dzsesszklubbeli hangulatképről vagy a nyomozás egyes mozzanatairól. Essrog alakjában a Hammet és Chandler regényeiből is ismerős magányos szaglászfigura egy újszerű, halmozottan hátrányos helyzetű variációját teremti meg Norton, és megint csak összhangban a főtémával, a kisembert vezeti nyomra a város hatalmasságaival szemben. 

Hasonlóan az olyan modern noirokhoz, mint a Kínai negyed vagy a Szigorúan bizalmas, az Árva Brooklyn nyomozása is végül a poziciójukkal visszaélő potentátok mesterkedéseiről rántja le a leplet. Moses Randolph alakjában, aki kiszolgáltatott rétegek, elsősorban színesbőrűek által lakott városrészeket tarol le a kiváltságosokat szolgáló és neki hasznot és hatalmat hozó városfejlesztési projektek kedvéért, a valóban létezett és hasonlóan tevékenykedő Robert Mosest idézi meg; aktuális áthallásért pedig szintén nem kell messze menni, a figurát ugyanis Alec Baldwin formálja meg, aki évek óta nagy sikerrel parodizálja Donald Trumpot a tévében.

A két és félórás filmidőben, amely azért a néző türelmét próbára teszi, monumentális New York-freskóvá áll össze ez az egyvelege politikai érzékenyítésnek és nosztalgiának a város múltja, valamint egy irodalmi-filmművészeti műfaj stílusjegyei után. Az erős színészi alakítások mellett Norton az építészeti részletek és a dzsesszmuzsika iránt odaadás nyilvánvaló jeleivel teszi filmjét a társművészetek oldaláról is becsülhetővé amellett, hogy rokonszenves és szórakoztató produkció.


ÁRVA BROOKLYN (Motherless Brooklyn) - amerikai, 2019. Rendezte: Edward Norton. Írta: Jonathan Lethem regényéből Edward Norton. Kép: Dick Pope. Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Edward Norton (Lionel), Gugu Mbatha-Raw (Laura), Alec Baldwin (Randolph), Willem Dafoe (Paul), Bobby Cannavale (Tony), Bruce Willis (Minna). Gyártó: MWM Studios / Class 5 Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 144 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/12 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14351

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 0 átlag: -