Varga Zoltán
Magyar,
2019. Rendezte: Macskássy Gyula, Nepp József, Kovásznai György, Jankovics
Marcell, Szoboszlay Péter, Cakó Ferenc, Reisenbüchler Sándor és mások.
Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 320 perc.
Kiemelt
érdeklődés övezte a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a Filmarchívum
friss kiadványa, a Fazekas Eszter és Orosz Anna Ida gondozásában megjelent
magyar animációs DVD-kollekció bemutatóját.
A díszdobozban kiadott, három lemezből (és egy karcsú, ám informatív
kísérőfüzetből) álló A magyar animáció
gyöngyszemei 1-3. nem előzménytelen a hazai animáció kincseit tartalmazó
DVD-k sorában: egyszerre folytatása és újraindítása az 1960-as évek animációs
filmjeit csokorba gyűjtő 2014-es lemeznek, A
magyar animáció gyöngyszemei 1.-nek. Folytatás, hiszen a második és
harmadik lemez tovább lapoz a magyar filmtörténet kalendáriumában: az
évtizedekre fókuszáló rendezési elv jegyében az 1970-es, illetve az 1980-as
esztendők műveit vonultatják föl. S újraindítás, amennyiben az első lemez nem
pontosan ugyanazokat az animációkat tartalmazza, mint az öt éve megjelent
kiadás (lásd Filmvilág 2014/11.),
hanem bizonyos filmektől megválva előzőleg nem szerepeltetett munkákat is
beemel a hatvanas évekből (Macskássy Gyula: Párbaj,
Nepp József: Szenvedély, Kovásznai
György: A napló).
Az
összesen több mint ötórás (majdnem 320 perces), három évtizedet átölelő, 48 rövidfilmet
kínáló kollekció a Pannónia budapesti „főhadiszállásáról” kikerülő művek
mellett a kecskeméti műhely terméséből is ízelítőt nyújt. A legkurrensebb
digitális eljárásokkal restaurált kép- és hanganyag révén az animációk mintha
új életre keltek volna: számos film eddig – karcos és fakult kópiákról – ismert
szín- és látványvilágát újra kell szoknia a szemnek. Mint minden hasonló
válogatás esetében, bizonyára fölróhatjuk szívünknek kedves filmek vagy alkotók
hiányát (Réber László zseniális Autókórja
ezúttal sem került be az összeállításba), vagy nem minden filmválasztással
érthetünk egyet (Kovásznaitól az anima
verité fogalmát szemléltető Körúti
esték valószínűleg több hívet szerezne a művésznek, mint az edzett cinefilek türelmét is alaposan próbára
tévő Hullámhosszok). Ám az ilyesféle
szőrszálhasogatás nem illő olyan kiadvány esetében, amely nem csupán
kivitelezésének színvonala miatt üdvözölhető a legfontosabb aktuális magyar
DVD-megjelenések között, hanem kétségkívül hiánypótló és régóta – nem csak a
fél évtizede megjelent előzmény okán – várt válogatás. A magyar animáció gyöngyszemei 1-3. a hazai filmtörténet egyik
legragyogóbb fejezetének méltó szemelvénygyűjteménye, amely a témában
járatlanokkal is meg fogja értetni, miért volt egykor legendája a magyar
animációs filmnek. Nem utolsó sorban olyan remekléseknek köszönhetően, mint A Nap és a Hold elrablása (Reisenbüchler
Sándor), a Koncertissimo (Gémes
József), a Sisyphus és a Küzdők (Jankovics
Marcell), a Babfilm (Foky Ottó), a Moto perpetuo (Vajda Béla) vagy A légy (Rófusz Ferenc).
Huszonkét
alkotó egy-egy opusszal képviselteti magát (néhányan társrendezőként tűnnek föl
a stáblistán). A karikaturisztikus animációk (a gegfilmek) áramlatát erősítő
művek rendezői között egyesek a politikai kritikát megfogalmazó szatírában
(Szórády Csaba: Rondino, Kovács
István: Változó idők, Gyulai Líviusz: Új lakók, Weisz Béla: Húsvéti anzix), mások a
(műfaj)paródiában jeleskednek (Nepp József: Öt
perc gyilkosság, Dargay Attila: Variációk egy sárkányra, Ternovszky
Béla: Modern edzésmódszerek, Homolya Gábor: Western). Varsányi Ferenc különleges Mézes-táncosa mindmáig a világ egyetlen „mézeskalács-animációja”.
Bányai István Hammja, Keresztes Dóra Garabonciákja, Varga Csabától A
szél vagy Molnár Péter Majd a
tisztásonja festői látványalkotásuknak és szimbolizmusuknak,
szürrealizmusuknak köszönhetően meditatív, hipnotikus élményt jelentenek, míg
Szilágyi Varga Zoltán Tiszta képének
mozgásba hozott tetoválásai az animáció határait feszegetik. A több filmmel
szereplő rendezők esetében a művészi repertoár változásait is megfigyelhetjük:
miként vizsgálja a hétköznapokat mérgező zsarnokoskodást Szoboszlay Péter (Sós lötty, Rend a házban, Hé, Te!),
hogyan jut el Cakó Ferenc a gyurmától a homokig (Ad astra, Ab ovo), Orosz
István a lázálmoktól a szocializmus labirintusáig (Álomfejtő, Vigyázat, lépcső!),
Macskássy Katalin a cigánygyerekek életének térképezésétől az ünnepek
értelmezésének zavaráig („Nekem az élet
teccik nagyon”, Ünnepeink).
Reisenbüchler Sándor a listavezető: négy filmjéből kettő (A Nap és a Hold elrablása, Isten
veled, kis sziget!) rajzanimációval viszi vászonra kozmikus szorongásait,
míg Az 1812-es év és a Pánik a kollázsanimáció kavargásával
invitálja szellemi és érzéki értelemben egyaránt kihívó utazásra a publikumot.
Extrák: Nincsenek.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 61-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14196 |
