Rudolf Dániel
Child's Play – amerikai, 2019. Rendezte: Lars
Klevberg. Írta: Tyler Burton Smith. Kép: Brendan Uegama. Zene: Bear McCreary.
Szereplők: Gabriel Bateman (Andy), Aubrey Plaza (Karen), Brian Tyree Henry
(Mike), Beatrice Kitsos (Falyn), David Lewis (Shane). Gyártó: Orion Pictures.
Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált.
90 perc.
Minden idők egyik legbizarrabb horror-karaktere Chucky,
az életre kelt, pszichopata vonásokkal felruházott játékbaba, akinek figurája
olyannyira bejött a közönségnek, hogy az 1988-as alapművet hat folytatás
követte, most pedig az újrafeldolgozás szele is elérte a Gyerekjáték-szériát. Lars Klevberg filmje azonban inkább
újragondolása az eredeti koncepciónak, mintsem valódi remake – Chucky ezúttal
nem egy vudu mágia által játéktestbe költözött perverz sorozatgyilkos, hanem
high-tech játékfigura, „akinek” programját meghekkeli egy dühös munkás a gyártó
cég vietnami üzemében.
Egyrészt megsüvegelendő az újító szándék, amellyel a
készítők igyekeztek friss szemszögből közelíteni a harmincéves, és az utolsó
folytatásokban már a trash-kategóriába száműzött szériához, másrészt azonban
hiába a nagy igyekezet, ha a végtermék nem áll össze egységes egésszé. Míg az
eredeti verzió egy viszonylag egyszerű és következetes slasher volt, az új változat leginkább egy Black Mirror-epizódra próbál hasonlítani, melyben a szerzők fontos
témákat igyekeznek szóba hozni, mint például az életünket egyre inkább uraló
technológia vagy a gyerekkori szociális elszigetelődés. A különféle hangnemeket
is előszeretettel keverik az alkotók. A forgatókönyv olykor kaján fekete
humorral operál, máskor igyekszik kicsit komolyabb hangot megütni, míg végül a
kilencvenperces játékidő második felére beindul a – brutális, azonban nem
igazán félelmetes – kaszabolás. Hiába alapozott a sztori jól eltalált
karakterrajzokkal és érdekes témafelvetéssel az első ötven percben, ezen a
ponton mindez teljesen elsikkad, mivel sem idő, sem szándék nincs arra, hogy
érdemben bármit is kezdjen ezekkel a film. Az újrakreált Gyerekjáték így egyszer fogyasztható, könnyed borzongás marad, mely
egy unalmas nyári estére kikapcsolja, maradandó élményben azonban nem részesíti
nézőjét.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 58-58. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14192 |