Fekete Tamás
Top End Wedding – ausztrál, 2019. Rendezte: Wayne Blair.
Írta: Miranda Tapsell és Joshua Tyler. Kép: Eric Muirray Lui. Zene: David
McCormack. Szereplők: Gwilym Lee (Ned), Miranda Tapsell (Lauren), Kerry Fox
(Hampton), Shari Sebbens (Ronelle), Huw Higginson (Trevor). Gyártó: Goalpost
Pictures. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos.
113 perc.
Az esküvői vígjátékok többsége jellemzően háromfajta
konfliktust szokott használni: egy régi szerető megjelenését (Álljon meg a nászmenet!), az utolsó
pillanatban megfutamodó résztvevőt (Oltári
nő), vagy a népes rokonság sajátos viselkedéséből és kulturális hátteréből
adódó, áthidalhatatlannak tűnő ellentétet (Bazi
nagy görög lagzi). Az ausztrál őslakos Wayne Blair harmadik nagyjátékfilmje
úgy kezdődik, mintha a választottját az
oltár előtt faképnél hagyó lány története lenne, majd hamarosan úgy tűnik, hogy
a fehér vőlegény és az aboriginal menyasszony családja közti konfliktus adja
majd a humor forrását, ám végül hőseink útja mégis másfelé visz.
Az ügyvédi praxisából nemrég kirúgott fiatalembernek, és
az ellentétes karriert befutó, egy cég igazgatóságába frissen beválasztott
lánynak a gyűrű átadása után mindössze tíz nap áll rendelkezésére, hogy
egybekeljen. Csakhogy az ara anyja épp pár napja döntött úgy, hogy szó nélkül
faképnél hagyja férjét és ismeretlen helyre távozik. A jegyespárra így új
feladat hárul: az esküvő megszervezése helyett immár az örömanya
megtalálása a cél – és miközben a hirtelen döntés okán törik a fejüket,
akaratlanul is elbizonytalanodnak a házasság intézményét illetően.
A romantikus vígjáték fátyla alatt valójában egy súlyos kétségekkel és valódi
dilemmával megrakott film rejtőzik, középpontjában a hagyományok, identitás és
közösséghez tartozás kérdéseivel. A döntő pillanatban adott válasznak nem arra,
a műfajban unalomig ismert kérdésre kell választ adnia, vajon a szemben álló illető-e az igazi, hanem hogy a házasság
mennyire jelent szükségszerűen függetlenedést és elszakadást. Az Esküvő a topon nagy erénye, hogy
miközben ezeken elmélkedik, egy percig sem felejti el, hogy a meghívó mégiscsak
egy örömteli családi ünnepre szólt.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 56-56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14185 |
