Huber Zoltán
Poms – amerikai, 2019. Rendezte: Zara Hayes. Írta: Shane
Atkinson és Zara Hayes. Kép: Tim Orr. Zene: Deborah Lurie. Szereplők: Diane
Keaton (Martha), Jacki Weaver (Sheryl), Celia Weston (Vicki), Alisha Boe
(Chloe), Pam Grier (Olive). Gyártó: Rose Pictures / Mad As Birds /
Entertainment One. Forgalmazó:
Szinkronizált. 91 perc.
Miközben a tinédzserek zsebpénzére hajtó komédiák egyre
érettebben kezelik a célközönségüket, a nyugdíjakra utazó geronto-vígjátékok Másnaposok-átiratoktól (Last Vegas), altáji bohózatokig (Nagyfater elszabadul) mintha
kételkednének az idősebb korosztály magasabb szellemi képességeiben. A
pomponlány-egyletet alapító hetven pluszos hölgyek filmje is olyan, mint amikor
valaki idegesítően lassan, kínosan artikulálva beszél egy nyálbuborékos
aggastyánhoz.
A dokumentumfilmezés felől érkező brit Zara Hayes megrázó
tényfeltáró alkotásaival ellentétben (Clothes
to Die For, Secrets in the Mist) ezúttal látványosan kerüli a mélyebb
vizeket, pedig magában a sztoriban bőven lenne potenciál. A napfényes nyugdíjas
otthon disztópikus börtönkomplexumokat idéző szeniorgettója legalább annyira
izgalmas lehetne, mint az idő formálta női test Hollywood környékén még mindig
tabuként kezelt kérdésköre. A sportfilmes klisékből és közhelyes
életbölcsességekből ácsolt film azonban épp csak a felszínen karolja az
időskori szexualitás és a társadalmi mellőzöttség nagyon is fontos problémáit.
Ha a szereplők egy-egy rázósabb témáról kezdenek beszélni, hirtelen váltással
azonnal visszaterelnek minket a kiszámítható panelek és harmatgyenge poénok
fertőtlenítőszagú purgatóriumába. Hiába a gagyit is méltósággal viselő Diane
Keaton vagy a mindig imádnivaló Jacki Weaver: nem a kiváló színészgárdán múlik,
hogy vészesen alulírt figurákba csak pillanatokra sikerül életet lehelni. A
forgatás ellenben láthatóan remek hangulatban telt, ami egy-egy pillanatra a
nézőre is átragad – ha másért nem is érte meg elkészíteni a filmet, legalább a
színésznők együtt dolgozhattak. Az egy másik, jóval messzebbre vezető probléma,
hogy ennél a forgatókönyvnél sokkal jobbat érdemeltek volna.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 58-58. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14176 |