Benke Attila
Mr. Arkadin –
francia-spanyol-svájci, 1955. Írta és rendezte: Orson Welles. Szereplők: Orson
Welles, Robert Arden, Paola Mori. Forgalmazó: Independent. 98 perc.
Orson Welles egyike
volt azoknak a rendezőegyéniségeknek, akiknek alaposan meggyűlt a bajuk Hollywooddal.
Welles naiv gyermeki lelkesedéssel vágott neki az RKO-val kötött szerződés
keretében az Aranypolgárnak, ám Az Ambersonok tündöklése és bukását a
stúdió a rendező távollétében megcsonkította. A szerződés lejárta után az
alkotó független stúdióknál (Macbeth),
majd Európában (Othello, A per, Falstaff) próbálkozott, így készült el spanyol, francia és svájci
koprodukcióban a Bizalmas jelentés
is.
A filmből öt változat
is moziforgalmazásba került, és később megjelentek új, bővített verziók,
amelyek Welles eredeti elképzelései szerint kísérelték meg rekonstruálni a
történetet. A rekonstruálás pedig magában a filmben is központi motívum, mivel
a Guy nevű csempész Gregory Arkadin lányán, Rainán keresztül kerül kapcsolatba
az egykori alvilági figurával, aki amnéziájára hivatkozva bérli fel a
fiatalembert, hogy vájkáljon sötét múltjában.
A DVD-re a film
legismertebb, 98 perces európai változata került fel, amelyet Orson Welles
eredeti, bonyolult flashbackszerkezete helyett egyszerűbb, lineárisabb
cselekményvezetés jellemez. Magát a történetet akár az Aranypolgár „alvilági változatának” is tekinthetjük, annyi
különbséggel, hogy itt a nagyformátumú hős maga indítja el a nyomozást, amely
feltárja a férfi múltját, idilli, fiatal bűnöző éveit. Továbbá a Bizalmas jelentés a filmművészeti
modernizmust megelőlegező alkotásnak is tekinthető. Egyfelől felveti azt a
hatvanas-hetvenes évek filmjeiben előkerülő filozófiai kérdést, hogy
megismerhető-e a „valóság”. Másfelől Guy (aki idővel egyre inkább hasonlítani
kezd ravasz és kegyetlen munkaadójára), de még inkább Arkadin, öndestruktív
hősök, akiknek fokozatosan csúszik ki az irányítás a kezük közül. A Bizalmas jelentés tehát izgalmas
történettel és képi világgal rendelkezik (kivált az Arkadint szinte zeuszi
figuraként bemutató, döntött kameranézetek izgalmasak), viszont probléma, hogy
a mindig – így most is – kiváló Welles mellett a másik két főszerepet alakító
Robert Arden és Paola Mori haloványak. Hiányzik a filmből egy Joseph Cotten
vagy Agnes Moorehead kaliberű színészikon.
Extrák: Semmi.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 63-63. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14168 |