Sándor Anna
Nos batailles – francia,
2018. Rendezte: Guillame Senez. Írta: Raphaelle Desplechin. Kép: Elin
Kirschfink. Szereplők: Romain Duris (Olivier), Lucie Debay (Laura), Laetitia
Dosch (Betty), Laure Calamy (Claire). Gyártó: Les Films Pelléas / Iota
Production. Forgalmazó: ADS Service. Felirat.
98 perc.
Klasszikus apafilmet rendezett Guillaume Senez: az Életem értelmei azt mutatja be, ahogy egy férfi helyre teszi a
prioritásait, és megtanul apaként részt venni a gyerekei életében. Ha csak a
témáját nézzük, a 2018-as belga-francia film nem egy revelatív darab, inkább az
érzékenységével bizonyul többnek a hasonló témájú filmeknél. A túlterhelt
raktári munkás és elkötelezett szakszervezeti tag, Olivier szinte csak aludni
jár haza. Nem mintha hiányozna otthonukból a szeretet, a felesége, Laura lassan
mégis belerokkan ebbe a magárahagyottságba és egy nap elhagyja a családját.
Olivier pedig ott marad a két kisiskolás gyerekükkel, és fogalma sincs, mihez
kezdjen. A film többet nem is foglalkozik Laurával, sőt felelősöket sem kezd
keresni, miközben egy komoly társadalmi tabut érint, a gyermekeit elhagyó anya
problémáját. Akkor sem hibáztat, amikor azt a gyakori helyzetet vizsgálja,
amelyben egy apa kizárólag a munkájára figyel, és nincs jelen a családjában. Az
író-rendező ehelyett – a kézikamera segítségével – szinte testközelről követi
végig Olivier útját a krízisben.
Senez már első filmjében, a tinédzser-terhességről szóló Maxime és Mélanie-ban is foglalkozott a szülői
lét kérdéseivel, ezúttal komikus és drámai jelenetekben mutatja be a
szülő-gyerek kapcsolatok örömeit és buktatóit. Mivel komplex ábrázolásra
törekszik, azt sem hanyagolja el, milyen munkahelyi kihívások érik Olivier-t
egyedülálló szülőként, vagy hogyan dolgozza fel a párkapcsolati sokkot. Az Életem értelmei elsősorban a főszereplő,
Romain Duris filmje, de élénk színfoltként ellenpontozza a húgát alakító Laetitia Dosch, akinek karaktere levegőt enged a
válság fullasztó klausztrofóbiájába. Egy-két összecsapott jelenettől
eltekintve, az Életem értelmei
tisztességesen összerakott, humánus film, amely szerencsére nem intézi el a
fajsúlyos témát banális álmegoldásokkal.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 58-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14064 |
