Benke Attila
Szász
Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró a thriller műfaja révén teszik
a nagyközönség számára izgalmassá a magyar történelmet.
A
2010-es „filmrendszerváltás” után elszaporodtak a huszadik század második
felében játszódó történelmi műfajfilmek (Bergendy Péter: A vizsga, 2011, Sopsits Árpád: A
martfűi rém, 2016, Antal Nimród: A
Viszkis, 2017), amelyek között speciális státusszal bírnak Köbli Norbert
forgatókönyveiből nagyobbrészt a televízió számára forgatott, a második
világháború utáni diktatúrákat elemző alkotások (Bergendy Péter: A vizsga, Trezor, 2018, Fazakas Péter: Szabadság
– Különjárat, 2013, Árulók, 2017,
Szász Attila: A berni követ, 2014, Örök tél,2018). Köbli igyekezett
meghonosítani a hollywoodi típusú munkamegosztást rendező és író között a
szakma elismertetése végett, illetve azért, hogy kidolgozott, népszerű
műfajokat felhasználó forgatókönyveiből készült filmekkel minél több magyar
néző érdeklődését felkeltse történelmünk iránt. Köbli Norbert több alkalommal
dolgozott együtt Bergendy Péterrel, Fazakas Péterrel és Szász Attilával,
azonban a három alkotó közül Szásszal alakított ki állandó munkakapcsolatot.
Ennek eredménye négy közös történelmi műfajfilm, amelyek lélektani mélységük
miatt kiemelkednek a kortárs zsánerfilmek mezőnyéből.
Hitchcock bűvöletében
A
Színház- és Filmművészeti Főiskola produceri szakát elvégző, majd
reklámfilmesként dolgozó Szász Attila a VOX magazin főszerkesztőjeként Köbli
Norberthez hasonlóan belekóstolt a filmkritikusi szakmába is, ezért minden
oldalról behatóan ismeri a filmvilágot, így a különböző műfajokat. Szász
vonzalma a thrillerhez és horrorhoz már gyerekkorában kialakult, amikor nagy
mennyiségben fogyasztotta Alfred Hitchcock klasszikus zsánerfilmjeit. Ezek
közül a rendezőre nagy hatást gyakorolt a Szédülés
(1958), az Észak-északnyugat (1959)
és a Psycho (1960), amelyekben a
feszült cselekmény az emberi lélek bugyraiba vezeti a nézőt. Szász Attila
szerint a thriller és a horror eszköztárával lehet a leghatékonyabban
érzelmileg bevonni egy filmbe a közönség tagjait. „Amíg nem voltak gyerekeim,
más típusú történetek izgattak, a csavaros thrillerek leginkább, de ezek túl
mesterséges sztorik lettek, hiszen nem volt bennük érzelmi érintettség” –
nyilatkozta Szász a film.hu-nak egy eddig el nem készült 2006-os pszichológiai
horrorfilmterve, a Filmalapnál jelenleg is fejlesztés alatt álló Zoe kapcsán. Első komolyabb rövidfilmje,
a Most látszom, most nem látszom
(2005) és a Zoe kiindulási alapja is
a horror, azonban végső soron mindkettő családi traumákat bemutató kamaradráma.
A Hatodik érzéket (1999) idéző Most látszom történetében Szász elmossa
a határvonalat a főhős anya által tapasztalt természetfeletti jelenségek
(kisfia láthatatlanná válik) és a múltbeli szőnyeg alá sepert traumából
(borzalmas baleset) következő hallucinációk között. A szubjektivitás és a
lélektani elemzés pedig fontos lesz a Zoéban
is, amelyben a főhősnő gyógyíthatatlan beteg kislányát fogja alávetni egy
kockázatos pszichológiai kísérletnek. „A Zoe
eredeti és egyéni hangvételű mozi lesz, amelyben az európai érzékenység a
műfaji filmek eszköztárával párosul.” – jellemezte a rendező szerelemprojektjét
a korábban idézett interjúban.
Akiken átgázolt a történelem
Szász
Attila első rövidfilmjében és első nagyjátékfilmtervében a szülői felelősségvállalás
témáját a lélektani horror felől közelítette meg, és Köbli Norbert
forgatókönyveiből készített történelmi thrillerjeiben is a huszadik század
viharai által megtépázott hősök lelki világára fókuszált. Az alkotópáros első
közös filmje, A berni követ a
rendezőt kirántotta a gödörből, ahová a több mint 10 éve függőben levő Zoe kálváriája taszította. Köbli és
Szász is megerősítették, hogy azért tudnak ilyen régóta együtt dolgozni, mert
kölcsönösen bíznak egymásban, így általában közösen fejlesztik tovább az író
forgatókönyveit. A berni követben is
Szász Attila javaslatára lett erősebb a svájci magyar nagykövetségre betörő
forradalmárok személyes szála. Ezért fontos, hogy a szemben álló felekre, így
Bános Tibor és Takács Ábel mellett a Kádár-rezsimet képviselő Koroknai Mihály
nagykövetre is egy aggódó nő vár. Vagyis a filmben a thrillerszituációt
elmélyíti a tragikus történelmi helyzet, ami miatt a szabadságért folytatott
küzdelemben valaki el fogja veszíteni szeretteit. Így már ez a későbbi
Szász–Köbli-filmekhez képest akciódúsabb és szabályosabb műfajfilm is rámutat
arra a huszadik századi magyar történelmen átívelő problémára, hogy a
tekintélyelvű és a parancsuralmi rendszerek szükségképpen életidegenek, és
emberi kapcsolatokat, sőt egész generációkat tesznek tönkre.
A
pszichológiai realizmus felerősödött az alkotópáros legutóbbi három művében, a Félvilágban (2015), az Örök télben és az Apró mesékben (2019). A Félvilágban
a hírhedt, kurtizánból kitartott úrnővé váló Mágnás Elza és az őt meggyilkoló
féltékeny házvezetőnő, Kóbor Rózsi személyiségét egyaránt a múlt század elején
lassan széteső Osztrák-Magyar Monarchia igazságtalan osztályviszonyai torzítják
el. A film tulajdonképpen azt a folyamatot ábrázolja, ahogy a megszállott
ragaszkodás a társadalmi státuszhoz, a pénzhez és a hatalomhoz lassan megeszi a
lelkeket. Pedig mint az egyik intim jelenetben is világossá válik, Elza és
Rózsi szeretik egymást. Ahogy az Örök tél
a donyeci szovjet munkatábort megjáró főhősnője, Irén is lehetne jó keresztény
és szerető anya, ha a Vörös Hadsereg katonái nem hurcolnák el őt a kollektív
bűnösség vádjával „málenkij robot”-ra. A Félvilághoz
hasonlóan az Örök tél is
összekapcsolja egy egész eszmerendszer (ez esetben a keresztény
könyörületesség) válságát a főszereplő személyiségének torzulásával. A film
elején még társain készségesen segítő, a szovjet katonákat emberi szavakkal
meggyőzni próbáló Irén részint a táborban megismert Rajmund, részint a
kegyetlen körülmények hatására maga is önző és könyörtelen túlélővé válik. (Az Örök tél lélektani hitelessége sérül a
cselekmény végén, minthogy a főhősnő a fogságból szabadulva visszanyeri régi
önmagát, mintha mi sem történt volna). Szász Attila és Köbli Norbert eddigi
legkiforrottabb műve, az Apró mesék
pedig A Rettegés foka-filmekhez
(1962, 1991) hasonló családi pszichothrillerré érik, amelyben már egy konkrét
lelkibetegség, a háborús veteránokat sújtó poszttraumás stressz szindróma
jelenik meg. Persze mint kiderül, a
Szerbiában keretlegényként szolgáló apa,
Bérces már a második világháború előtt is kegyetlenkedett feleségével, Judittal
és kisfiával, azonban embersége maradékát is felőrölte a háború. Pedig a
szintén veterán Hankó Balázs és Bérces akár barátok is lehetnének, azonban a
történelmi krízisből fakadó családterror egymás ellen fordítja a két férfit.
Jelen a múltban
Bár
Szász Attila saját maga által írt történetei (Most látszom, most nem látszom, Zoe)
a jelenben játszódnak, ezek és a Köbli Norbert forgatókönyveiből készített
történelmi thrillerek hasonló problémákkal foglalkoznak. „Engem általában
elsősorban az adott filmötlet története izgat, mintsem a történelmi háttere.
(…) A berni követ, a Félvilág és szerintem az Apró mesék is tele vannak aktuális
témákkal. Elsősorban ma is érvényes történeteket szeretnénk elmesélni a magyar
történelem eseményein keresztül. Ezek a történetek arról tanúskodnak, hogy az
emberiség nem igazán képes a változásra, ugyanazokat a hibákat követi el
harminc, ötven, hetven vagy száz évente.” – nyilatkozta Szász a Filmvilágnak.
Mindegyik filmben feltűnik a családalapítás és a szülői felelősség kérdése. A berni követ egyik tragikus sorsú
forradalmárhőse családalapításon gondolkodik. A Félvilágban a korábban abortuszon átesett Elza újdonsült fiatal
cselédlányát, Katót saját gyermekeként kezeli. Az Örök télben Irén és Rajmund azért igyekeznek elaltatni egykori
énjüket, hogy ne fájjon gyermekeik hiánya. Az Apró mesékben pedig a szélhámos Hankó egy széthulló családba
csöppen, aminek akarva-akaratlan is új családfőjévé válik, így meg kell védenie
új szeretteit a pszichopata régi családfőtől, Bércestől. A politikai viták
kereszttüzében az egyén ma ugyanúgy összezavarodhat a családi szerepekkel és a
családalapítással kapcsolatban, mint Szász Attila és Köbli Norbert hősei a
huszadik század válságkorszakaiban.
Emellett
mindegyik történelmi thriller utal más, aktuális társadalmi-politikai
jelenségekre. A berni követben, a Félvilágban és az Apró mesékben a magyar történelmet meghatározó és a rendszerváltás
után is vissza-visszatérő autoriter hatalom jelenik meg: a svájci túszdrámában
a puhadiktatúrát képviselő, rókaravaszságú Vermes elvtárson keresztül, a Félvilágban a főszereplő kurtizánt
testileg kizsákmányoló gyártulajdonos Max Schmidt és Elza, illetve Elza és
cselédei kapcsolatában, míg az Apró mesékben
a szovjetek által uralt vidéki hivatalban, ami már 1945-ben sem működik
demokratikus intézményként. És mind a négy filmben központi motívum az
elvadult, korporatív kapitalizmusra jellemző gátlástalanság, a haszonszerzés a
másik ember rovására. A berni követben
a hataloméhes Vermesnek jól jön, hogy a leváltás előtt álló nagykövetet túszul
ejtik a forradalmárok. A Félvilágban
Rózsi szó szerint megfojtaná Elzát azért, hogy ő legyen Max gazdag kitartottja.
Az Örök tél szovjet
kényszermunka-táborában a túlélés kulcsa a keresztényi szeretet és
segítségnyújtás megtagadása, a javak eltulajdonítása és felhalmozása. Az Apró mesékben pedig a szélhámos Hankó
hamis hírekkel próbál pénzt kicsikarni a Don-kanyarban eltűnt szeretteiket
hazaváró emberekből.
Köbli
Norbert és Szász Attila filmjei tehát nem pusztán szórakoztató ismeretterjesztő
történelmi filmek, hanem lélektani szempontból kidolgozott, aktuális
társadalmi-politikai problémákra is reagáló alkotások. Az alkotópáros művei
arra figyelmeztetik a mai nézőt, hogy a történelem ismétli önmagát, ezért
védekezni kell, ha meg akarja akadályozni a magyar társadalmat a huszadik
század során újra és újra bedaráló diktatúrák újjáéledését.
Apró mesék – magyar, 2019. Rendezte: Szász Attila. Írta: Köbli Norbert.
Kép: Nagy András. Zene: Parádi Gergely és Pacsay Attila. Vágó: Hargittai
László. Hang: Major Csaba. Producer: Lajos Tamás, Köves Ábel. Szereplők: Szabó
Kimmel Tamás (Hankó Balázs), Kerekes Vica (Judit), Molnár Levente (Bérces
Vince), Tóth Bercel (Virgil), Gyabronka József (A jegyző), Egyed Attila (Kovács
nyomozó), Tamási Zoltán (Feledi), Dékány Barnabás, Kiss Diána Magdolna, Bakos
Éva. Gyártó: Szupermodern Stúdió. Forgalmazó: Vertigo Média. 112 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 14-16. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14043 |
