Benke Attila
Laszkovoje bezrazlicsije
mira – francia-kazah, 2018. Rendező: Adilhan Jerzsanov. Forgatókönyv: Adilhan
Jerzsanov, Roelof Jan Minneboo. Kép: Ajdar Saripov. Szereplők: Dinara
Baktibajeva (Szaltanat), Kuandik Gyusszembaev (Kuandik), Kulzamilja Belzanova
(Szaltanat édesanyja), Baujrzan Kaptagaj (Zambeke). Gyártó: Arizona Films / Short
Brothers. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos.
100 perc.
A menekülő
szerelmesek-történetekben (Fegyverbolondok,
Bonnie és Clyde, Sivár vidék, Született
gyilkosok) a főszereplő párnak a bűnt gerjesztő szociális közeg a végzete.
Ezekhez a gengszterfilmekhez köthető a kazah rendező, Adilhan Jerzsanov
legújabb, Cannes-ban is vetített drámája, A
világ gyengéd közönye. Az Albert
Camus Közönyére nemcsak címében utaló
film főhőse Szaltanat, a vidéki fiatal lány, akinek édesanyjára hatalmas
adósság szakad a családfő halála után. A városban élő nagybácsi képes
kisegíteni a családot, amennyiben a lány hozzámegy a bácsi gazdag ismerőséhez.
Ám Szaltanat makacsul ellenáll a megalázó ajánlatnak, és megszökik gyerekkori
barátjával, Kuandikkal – majd a két fiatal a bűntől mocskos betondzsungelben
megtapasztalja a mindent átható korrupciót és kizsákmányolást.
Jerzsanov korábbi
filmjeihez (A tulajdonos, Építészek) hasonlóan A világ gyengéd közönyében is a
kazahsztáni gazdasági kiszolgáltatottsággal foglalkozik. A minimalista
stílusban előadott történetet a rendező komplex színszimbolikával stilizálta.
Habár a vidékhez az élénk és meleg színek (például Szaltanat rikítóan vörös
ruhája), míg a városhoz a fakó és hűvös színek kötődnek, a vidék idillje,
melyből a fiatalok tapasztalatlansága, naiv vakmerősége is ered, ugyanúgy
megpecsételi a főhősök sorsát, mint az elesetteket kihasználó gengszterekkel és
hatalmasságokkal teli betondzsungel. Jerzsanov remek filmje azonban néha
megbicsaklik. Így például Szaltanat a cselekmény közepén sajnos háttérbe
szorul, és mikor egy fordulatot követően a két főhős útjai elválnak,
egyértelműen Kuandik válik érdekesebb karakterré. Emellett a véres fináléban
sérül A világ gyengéd közönyének
valószerűsége, bár a csorbát végül kiköszörüli az – ugyancsak Camus regényét
idéző – távolságtartó totálképen rögzített, mégis kegyetlen zárójelenet.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 56-56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14031 |
