Benke Attila
Hangyaboly,
1971. Szereplők: Törőcsik Mari, Pap Éva, Vass Éva. 95 perc.
141
perc a befejezetlen mondatból, 1974. Szereplők: Bálint András, Csomós Mari,
Latinovits Zoltán. 134 perc.
Az
ötödik pecsét, 1976. Szereplők: Őze Lajos, Márkus László, Latinovits Zoltán. 107
perc.
Magyarok,
1977. Szereplők: Koncz Gábor, Pap Éva, Bihari József. 105 perc.
Fábián
Bálint találkozása Istennel, 1980. Szereplők: Koncz Gábor, Juhász Jácint,
Venczel Vera. 105 perc.
Fábri
Zoltán olyan klasszikus filmrendező volt, aki ugyan kitartott a hagyományos
történetmesélés mellett, de mindig képes volt csatlakozni a filmművészet
legújabb irányzataihoz, így a hetvenes évek gyors stílusváltásaihoz is. Míg az
évtized elejét többek között az időrendfelbontásos cselekményszerkesztés és a
melankolikus mentális utazások jellemezték (Szabó István: Szerelmesfilm, Huszárik Zoltán: Szindbád,
Maár Gyula: Déryné, hol van?), addig
az évtized végén a magyar rendezők jelentős része visszatért a tradicionálisabb
formanyelvhez és elbeszéléshez (Szabó István: Bizalom, Gábor Pál: Angi Vera,
Sándor Pál: Szabadíts meg a gonosztól).
Ezt a folyamatot, vagyis a magyar film útját az érett modernizmustól az új
akadémizmusig Fábri Zoltán hetvenes években készült filmjei is lekövették. A
korszakból válogatott a Filmarchívum a Fábri
Zoltán 100 harmadik részébe.
Kizárólag
a filmeket tekintve megállapítható, hogy a három közül ez a gyűjtemény a
legkevésbé erős. Ám ezzel nem a Filmarchívum szerkesztőit marasztaljuk el,
csupán arról van szó, hogy a hetvenes években véget ért Fábri aranykora. Az
életmű utolsó, igazán jól sikerült darabja a Sánta Ferenc 1963-as regényéből
készült Az ötödik pecsét, mely
nemcsak remek színészi alakításai, életszagú dialógusai és a diktatúra
működésmódjának frappáns bemutatása révén helyezte magasra a lécet, hanem
formanyelvi szempontból is friss alkotás, köszönhetően egyfelől Illés György
operatőri munkájának, másfelől a cselekmény közepén szereplő szürreális
etűdöknek.
Formai
szempontból hasonlóan kreatív a Déry Tibor monumentális regényéből (A befejezetlen mondat) készült 141 perc a befejezetlen mondatból, mely Parcen
Nagy Lőrinc nagypolgár életének egy szakaszát mutatja be időfelbontásos
szerkesztéssel, emléktöredékekből építkezve. Fábri ebben a harmincas években
játszódó drámában fejleszti tökélyre a Húsz
órában is használt technikát, a stilizált ismétlések itt simulnak össze a
legtermészetesebb módon a cselekménnyel, és ezt a filmet nézve valóban olyan
érzése lehet a befogadónak, mintha valakinek a fejébe látna, ahol cikáznak az
emlékek.
A
kiadvány három további filmje a hagyományos elbeszélőfilmek sorát erősíti. A Hangyaboly még izmosabb, társadalomkritikusabb
darab. A Kaffka Margit könyvéből készült film áthelyezi a regény súlypontjait,
és a zárda vezetőségében zajló hatalmi harcokra, a fiatal reformer Virginia
nővér és az idős, dogmatikus apácák konfliktusára koncentrál, mely párhuzamba
állítható az 1968-as „prágai tavasz” elfojtását követő, a magyar politikai és
kulturális életben is bekövetkezett konzervatív fordulattal, az MSZMP-n belüli
pártharcokkal (ortodox kommunisták a reformerek ellen). Fábri Zoltán a Magyarokban és a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmjében visszatér a
parasztsorsok bemutatásához, ezek is fontos filmek, de formai és tartalmi
szempontból is elmaradnak az életmű erőteljes parasztdrámáitól (Körhinta, Dúvad, Húsz óra).
Az
első két gyűjteményhez hasonlóan a dizájn ezúttal is hatalmas dicséretet
érdemel a borítóképek és grafikák miatt. A filmek mellett ismét találhatunk egy
jelenetképekkel és werkfotókkal teli füzetet, mely röviden bemutatja a rendező
hetvenes évekbeli korszakát és alkotásait. Továbbá újfent külön lemezen találhatjuk
meg az extrákat. Izgalmas Barabás Klára és Sándor Tibor filmesztéta
beszélgetése Fábri Zoltán holokausztot érintő filmjeiről, és értékesek a
hatalom és művész kapcsolatába betekintést engedő híradórészletek is. Ám a
legizgalmasabb Nádasy László 1980-ban készült portréfilmje, melyben Fábri
Zoltán végigtekint életművén, és anekdotázva beszél munkásságáról, kiemelve
egy-egy kedvenc filmet vagy jelenetet.
Extrák:
Nádasy László portréfilmje (1980), Fábri és a magyar holokauszt – Barabás Klára
és Sándor Tibor beszélgetése (2014), Tudósítás a XI. pártkongresszusról (1975),
A Film- és TV Művészek Szövetségének ötödik közgyűlése (1977), Magyar
Játékfilmszemle (híradórészlet, 1977), Magyar Játékfilmszemle (híradórészlet,
1978).
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 61-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14011 |
