Kende János
Néha úgy éreztem, hogy valakibe belerúgok.
1993. Feladatunk
380 millió forint szétosztása
A pályázók elképzelése: 3 282 120 990 Ft-ért (3 milliárd) kívánnak filmet csinálni és csak(?) 1741872 882 Ft-ot igényelnek az MMA-tól, vagyis – a jelek szerint -jelentős saját erővel vagy koprodukciós ígéretekkel rendelkeznek. A négy év alatt természetesen kiderült, hogy ezeknek még a töredéke sem igaz, illetve az álmok világába tartoznak. Ennyit a pályázatok gazdasági megalapozottságáról, de nekünk főleg a filmek művészeti értékeit kellett felbecsülnünk. Bár nem elválaszthatóak a pénz, a közönség és a művészet szempontjai. 131 pályázati cím érkezett, ezek javarészt forgatókönyvek, de beküldtek szinopszisokat is. A 131 címből 34 előkészületi pénzre pályázott, ez kisebb összeg, de kevésbé ellenőrizhető, és nehezebben elszámoltatható. 97 játékfilm elkészítésére adtak be pályázatot A teljes összeg 1993-ban körülbelül 10 teljes, nem nagy költségvetésű filmre volt elegendő. 1993-ban még működött az úgynevezett csomagterv, amely a stúdiók továbbélését ugyan biztosította, de a filmek készítését nem mindig. Módszerünk az volt, hogy a stúdióknak megajánlottuk az elkészíthető filmek egy részét, de csak azokat neveztük meg, amelyeknek nagyon szerettük volna a megvalósulását. Egy évvel később már bizonyos pénzeket a csomagterven belül is csak konkrét filmekhez lehetett felhasználni.
Az év preferált filmjei: Enyedi Ildikó: Bűvös vadász (Budapest Stúdió), Szőke András: Kis vakond (Budapest Stúdió) Fehér György: Szenvedély (Budapest Stúdió) – négy ciklust kibírva ma is készül,
Gazdag Gyula: Érkezések, indulások (Budapest Stúdió) – a Bíró Yvette könyvéből készítendő filmet, Gazdag hátrahagyva, elment az USA-ba tanítani, Gothár Péter: Részleg (Hunnia Stúdió), Böszörményi Zsuzsa: Budapest taxi (Objektív Stúdió)
Egyéni tervben: Pacskovszky József: Esti Kornél (30 millió) – újra kellett ajánlani az összeget, mert az Objektív Stúdió az ajánlást nem vette figyelembe és másképpen használta fel a pénzt, Szász János: Woyzeck (20 millió), Maár Gyula: Codin (17 millió) (Balkán, Balkán!), Zsombolyai János: Székelykapa (4 millió).
1994. Feladatunk
365 millió forint szétosztása
A pályázók 144 könyvet adnak be, ebből, 49-et előkészületre. A kért összeg 5 346 383 600 Ft (5 milliárd). A csomagtervek 1 629 594 730 Ft-ot (1 milliárd 629 millió), az egyéni indulók 417 345 912 Ft-ot (417 millió) igényelnek. A felosztható összeg körülbelül 8 játékfilm legyártására elegendő. Állandóan csökkenő összeg és növekedő mennyiségű éhes száj. Ebben az évben szinte egyedül marad az MMA a fikciós szakma finanszírozásában. Az MTV saját belharcaival van elfoglalva, de később 168 000 000 Ft-tal elvben hozzájárul a filmekhez, a teljesítés nagyon nehézkes. A Történelmi Kuratórium még inkább csak dokumentumfilmeket dotál. A gyártásra beadott 95 forgatókönyv 14 csomagból és 17 egyéni pályázótól származik. Sok könyv már több éves ismerősünk, van olyan is, amelyik kuratóriumi tagságom mind a négy évét végig kíséri. Előfordul olyan is (Vámos-Rózsa: Csók Apu), amit 1993-ban gyártásra adtak be, 1994-ben viszont előkészületre, nem mondhatnám, hogy minden esetben komolyara vettek minket.
Az év kiemeltjei: Szász János: Egy per Moszkvában (Budapest Stúdió) – a film a főszereplő halála miatt nem készült el, Eudárd Zahariev: Kései telehold (Budapest Stúdió), Szabó Ildikó: Csajok (Hétfői Műhely) – később még sok bajunk volt a filmmel, de bíztunk az előző filmjével nagy sikert elérő rendezőnőben; Sólyom András: Érzékek iskolája (Hétfői Műhely), Szomjas György: Csókkal és körömmel (Hunnia Stúdió), Sopsits Árpád: Derengő (Hunnia Stúdió), Fekete ibolya: Bolse Vita (MIT), Jancsó, Makk, Rózsa, Sándor: Szeressük egymást... (Objektív Stúdió) – egy részt megtakarítva elkészült a film.
Egyéni tervek: Gödrös Frigyes: Glamour (12 millió), Kardos Ferenc: A világ legkisebb alapítványa (15 millió), Bacsó Péter: Megint Tanú (15 millió) – kerestük az elveszett nézőket; Koltai Róbert: Mint a mókus... (15 millió) – a közönségsikerre való tekintettel később elcserélte a könyvet, így született a Szamba.
Ebben az évben már voltak filmek, amelyeket, az MMA már csak a televíziónak javasolt gyártásra: a csomagtervekben több átcsoportosítás történt, de általában a beadott anyagon belül. Külön támogattuk (mert az Objektív Stúdió elvonta) Böszörményi Zsuzsa: Vörös kolibri című filmjét, remélve, hogy egy friss ifjúsági Oscar-díjas rendező alkotása mindenki számára érdekes lehet.
Saját részvételem a filmekben operatőrként: egy és egynegyed filmben voltam érdekelt, az egynegyedet egyharmadként (Szeressük egymást...) leforgattam, a másikat később egy kollégám forgatta le 1996-ban. Egy másik filmet, amelyre akkor nem voltam felkérve, én forgattam le 1996-ban. (Csak a megajánlott filmekről beszélek, amelyeknek nem adtunk pénzt, gondolom, ilyen szempontból nem érdekesek.)
1995. Feladatunk
370 millió forint szétosztása
Ez az év sem nagyon könnyű, számítás szerint 172 cm magas a forgatókönyv hegy, 3 centivel magasabb, mint én. Ez az első év, amikor a könyvek egyenként méretnek meg. Megszűnt a sok vitát kiváltó és kezelhetetlen csomagterv. Eddig ha egy finn legyárthatatlanná vált (pénz, művészi stb. okokból), csak a stúdióban lévő – bármilyen – filmmel helyettesíthették. Már megszűnt, kimúlt az a vádpont, hogy központi dramaturgia szerepére törünk. Mindig újabb és újabb ötletek kellenek a támadáshoz: korrupció, részrehajlás, hozzá nem értés. A kuratórium békésen tűri, lepereg róla a támadás, én néha úgy érzem, hogy valakibe belerúgok. Szerencsés a Történelmi Kuratórium, akit mint legkisebb gyermeket kényeztetnek, sem a kritikusok, sem a filmrendezők nem törlik bele a cipőjüket. Valóságos probléma, hogy miután a filmrendezők nevére adjuk a pénzt, a producerek nem valóságosak, nem tudják sem művészileg (ez talán természetesebb), sem gazdaságilag befolyásolni a filmet. Nem egy esetben nézhetetlen hosszúságú a film, nincs rendesen előkészítve, elkezdik a forgatást végiggondolatlan forgatókönyvekkel. A csomagterv idején sem volt jobb a helyzet. Az idei évben 8 játékfilm teljes összegét osztjuk szét. 122 jelentkező kíván játékfilmet forgatni 2 730 033 882 Ft-ért (2 milliárd 730 millió). 94 pályázat érkezik előkészületre szerény 191 571 886 Ft értékben.
Idei támogatásunk: Szász János: Witman fiúk (30 millió). A filmíró sztár, Csáth Géza első megvalósuló filmje – legalább tíz Csáth-könyvet olvastunk a négy év alatt, Simó Sándor: Franciska vasárnapjai (20+5 millió). A + kölcsönt jelent, hogy hogyan lehet visszakapni, ezt még nem tudjuk; Bereményi Géza: Levédia (22 millió), Ascher Tamás: Kínai védelem (20 millió), Fehér György: Szenvedély (20 millió). Újra, de most egyéni tervként, Erdőss Pál: Ponyvaregény (Gyilkos kedv) (20 millió), Sopsits Árpád: Derengő (20 millió), Surányi András: Carmen (20 millió) – a sok cigány-téma egyetlen befutója; Pacskovszky József: A változás mámora (20 millió). A szerző jogdíjproblémák miatt lecserélte könyvét. A kuratórium ezt elfogadta a sikeres Esti Kornélra való tekintettel; Jancsó Miklós: Nekem lámpást... (20 millió) sok vita ellenére; Bollók Csaba: Don Quijote (15 millió). A BBS több éve támogatott filmje révbe ért, Makk Károly: Játékos (12 millió) – a magyar költségekhez képest szuperprodukció szerény dotálása.
Próbáltunk támogatni sikergyanús filmeket is: Bujtor István: Három testőr... (5+10 millió), Kern András: Sztracsatella (5+5 millió).
Végül a Történelmi Kuratórium támogatott filmjeihez mi is hozzájárultunk: Sára Sándor: A vád (10 millió), Gyarmathy Lívia: Szökés (10 millió). Ebben az évben két stúdiót, a Hunniát 15 millió Ft, a Budapestet 10 millió Ft filmgyártásra fordítható külön támogatásban részesítettük egyenletes, értékes stúdiómunkájukért.
A dramaturgiai, előkészületi támogatásra, amely elég elenyésző összeg a gyártáshoz képest, nem térek ki, se nálunk se a pályázóknál nem alakult egy igazi közlekedési rendszer, valójában mire használható ez a pénz. Néha inkább szociális segélyként értelmezték a pénzigénylők.
Ebben az évben két filmben voltam hivatalosan érdekelt, amihez pénzt adtunk, ez a kettő nem készült el. Helyette kollégám betegsége miatt egy fél filmet csináltam meg, és egy olyat, amire nem ajánlottunk meg pénzt.
1996. Feladatunk
340 millió forint szétosztása
A kuratórium rutinos, mindenki tud már forgatókönyvet olvasni, felismerjük a buktatókat, nem dőlünk be magyar klasszikusok veretes szövegeinek, ha nincs mögöttük rendezői elképzelés. Az alkotók is egy kicsit visszafogottabbak, kevesebb könyv érkezik, de még ilyen mennyiségnél sem érdemes átlagszínvonalról beszélni sok a rossz könyv, kevés a jó, sok a többszörösen visszatérő, van, aki többszöri nekirugaszkodás után végül is elnyeri az áhított támogatást. 78 könyvet küldenek gyártási tervvel, 75 filmterv előkészületre. Az egész pénzen 7 teljes filmet (olcsót, magyart) lehetne készíteni. 2 169 754 800 Ft-ot (2 milliárd 169 millió) kérnek gyártásra, előkészületre 160 925 057 Ft-ot (160 millió). Bájos szerénység. Idén is először a gyártási terveket döntjük el. Első lépcsőben 32 könyv marad, majd születik a végső döntés. Az előkészületi tervekből elsőre 43 terv jut tovább, majd születik a határozat. Belső vitáink kemények, gyakran ütköznek különböző ízlések, ellentétes filmelképzelések, én nem érzem soha sértőnek, remélem a többiek sem, mert ebben a társaságban én tudok a legkevésbé diplomatikusan fogalmazni.
Filmjeink: Mészáros Márta: A szerencse lányai (10 millió), Engedi Ildikó: Simon Mágus (25 millió), Molnár György: A rossz orvos (5 millió),
Martinidesz László: Bírós emberek (4 millió), Tarr Béla: Werkmeister harmóniák (25 millió), Sopsits Árpád: Torzók (25 millió) – bár sajnos még az előző filmje sincs készen; Szomjas György: Minden áron (25 millió), Horváth Z. Gergely: Szürke galamb (10 millió), Can Togay: Egy tél az Isten háta mögött (25 millió), Gothár Péter: Jancsi és Juliska (25 millió), Dárday-Szalag: Tükröződések (10 millió) – úgy emlékszem, ez a harmadik találkozásunk a művel; Pintér György: Szemétdomb (11 millió), Gárdos Péter: Glória (25 millió), Tóth Tamás: Natasa (20 millió), Bacsó Péter: Balekok és banditák (20 millió).
Ígéretes névsor, talán, ha két film kezdett még csak forgatni. Egyértelművé vált, hogy az MMA adja az első konkrét pénzt a produkcióhoz (egy-két kivételtől eltekintve) és csak ez után a megajánlás után tudnak különböző partnereket keresni a filmhez. 1996-ban volt még egy nagyobb összeg MTV felajánlás a játékfilmekhez, ezt egy másik bizottság tárgyalta a mi ajánlásaink alapján.
(Saját operatőri munkám az elfogadott filmek között ebben az évben nincsen, bár egy 1995-ben elfogadott filmet, az eredeti tervek ellenére, én forgattam le.)
Ez a felsorolás nem teljes, hiányzik töredék-támogatások sora, koprodukciós munkák elősegítése, bizonyos gyártási nehézségek áthidalása. Csak azzal foglalkoztam, ami meghatározta, befolyásolta az utolsó négy év filmtermését. Hogy teljes legyen a kép: 1993-1994 között a csomagtervekben a következő filmek készültek el a mi kiemelésünk nélkül: Mészáros Márta: Magzat, Hetedik szoba, Elek Judit: Ébredés (Budapest Stúdió), Reich Péter: Rám csaj még..., Szőke András: Boldog lovak, Gárdos Péter: Brooklyni testvér (Hunnia Filmstúdió), András Ferenc: Törvénytelen (Dialóg Stúdió).
Jó és kellemes érzés marad a kuratórium tagjaival folytatott hosszú, fárasztó és kemény elemző viták emléke. Igazi szellemi élmény volt. Köszönöm Maurer Dórának, hogy mindig kereste az avantgárd kísérleteket, Lengyel Lászlónak, hogy talán megszerette, de mindig megvédte a magyar filmet, Köllő Miklósnak, hogy kiállt a film klasszikus értékeiért, Lugossy Lászlónak, hogy oltalmazta a magyar film eddigi sikereit.
Budapest, 1996. december 5.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1997/02 18-19. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1400 |