Kránicz Bence
Conan kegyetlen kardja
Negyven évvel Robert E. Howard eredeti elbeszéléseinek
megjelenése után a Marvel képregény-adaptációja tette újra népszerűvé Conan, a
barbár karakterét. Roy Thomas író Conan-rajongóként féltő gonddal vette
kezelésbe a figurát, a sorozat azonban nem miatta, hanem rajzolói miatt vált
kultikussá, akik a hetvenes évtized legnagyobb tehetségei közül kerültek ki:
John Buscema, Barry Windsor-Smith vagy Neal Adams munkái a mai napig a
realisztikus stílusú képregény etalonjainak számítanak. Kényszeresen
részletgazdag, mégis zsigeri és nyers ez a képi világ, amelyet a félmeztelen
testek anatómiája, az izmok játéka, az arcokra kiülő vérszomj vagy rettenet
iránti megkülönböztetett figyelem határoz meg.
A képregénytörténeti jelentőségű epizódok jól mutatják,
Conan mennyiben tekinthető a szuperhősök elődjének. Kivételes állóképessége és
túlélési ösztöne, a túlpörgetett akciózás és a gazdag mitológia nyilvánvalóan a
szuperhőskalandokat előlegezi, a karakter erőszakos természete és amoralitása
viszont csak a műfajrevíziónak éppen a hetvenes évektől induló korszakában
kerülhetett be a szuperhősök jellemvonásai közé. Más a Conan-történetek
dramaturgiája is: a részek nem függenek össze, emiatt a bevált sémák (megmentésre
szoruló királynő, hanyatló birodalom, áruló vezérek) ismétlődése hamar
fárasztóvá válik. Vagyis a most megjelenő, pazar kiállítású magyar
Conan-sorozatot lassan, megfontoltan érdemes olvasni, elidőzve a lenyűgöző
rajzok részletein, érlelgetve a Howard-féle high
fantasy egyszerre vadul ponyvaízű és fenségesen komor történeteit.
Roy Thomas és mások: Conan kegyetlen kardja 1.
Fekete-fehér, keményfedeles, 328 oldal. Kiadó: Fumax.
Hőskor
Amikor Darwyn Cooke-ot két évvel ezelőtt, 53 éves korában
elvitte a tüdőrák, az amerikai comics
viszonylag ritkán publikáló, mégis jelentős életművet építő kiválóságát
veszítette el. Cooke a Bruce Timm bábáskodása alatt készült, nagy hatású
Batman-rajzfilmsorozat animátoraként került közel a DC kiadóhoz, és képregényrajzolói
stílusában is megőrizte a Timm munkáira is jellemző játékos formákat, pop-artos
színkezelést, és az ötvenes évek reklámesztétikáját idéző pin-up figurákat. Ám
Cooke nagy trükkje, hogy a retró hatású, nosztalgikus látványvilágot vérbeli
posztmodern alkotóként ironikus és kritikus múltértelmezések és műfajvariációk
szolgálatába állította.
Életművének egyik csúcsa – Richard Stark
Parker-regényeinek zseniális adaptációi mellett – a magyarul Az új küldetés címen megjelent New Frontier, amelyben a legfontosabb
DC-szuperhősök (Superman, Batman, Zöld Lámpás, Marsbéli Fejvadász)
eredettörténetét és csapattá kovácsolódását hangsúlyosan történelmi eseményekbe
ágyazva meséli újra. A Kennedy-beszéd ihlette eredeti cím a második világháború
utáni Amerikát jelöli, ahol az átlagembernek meg kell tanulnia együtt élni a
szuperhősökkel. A hősöket, akik a történet végére az Igazság Ligája tagjaivá
válnak, minden természetfeletti rémségnél jobban fenyegeti a rasszizmus, a
háborús trauma, a politika manipulációja vagy éppen McCarthy szenátor
inkvizítori haragja. A sok szálon bonyolódó, bámulatos magabiztossággal
építkező műre nyilvánvalóan nagy hatást gyakorolt a Watchmen, Alan Moore-ral ellentétben azonban Cooke nem lebontja,
hanem megerősíti a szuperhősműfajt. Úgy találja, igenis létezik az egyéni
nagyság, van, akiben élnek az erkölcsi törvények, még ha a kisszerűek és
közönyösök világában túl nagy árat is kell fizetni ezek betartásáért.
Darwyn Cooke: Az új küldetés 1-2. Színes,
keményfedeles, 2x200 oldal. Kiadó: Eaglemoss.
Szuperhősburleszk
A gumiemberként megnyúlni képes Plastic Man kalandjai
ritka példáját adják annak, amikor egy vérbeli független szerzőt a nagy kiadók
hagynak elszabadulni: az író-rajzoló Kyle Baker olvasatában a rablóból pandúrrá
vált szuperhős hamisítatlan burleszkfigura, az Igazság Ligájának Chaplinje. A Szökésben alcímű hatrészes történet tele
van a képregényes formanyelv lehetőségeivel játszó vizuális gegekkel és a
legnemesebb hasraesős poénokkal, miközben szuperhős-paródiának is elsőrangú. A
könnyű kézzel rajzolt, tét nélküli szórakoztatás azért működik, mert az alkotó
valójában a médium kivételes formaművésze – érdemes a rabszolgalázadásról szóló
Nat Turnert is elolvasni, hogy
lássuk, Baker milyen sokféle képregényben mozog otthonosan.
Kyle Baker: Plastic Man – Szökésben. Színes, keményfedeles, 168 oldal. Kiadó:
Eaglemoss.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 64-64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13975 |
