Pethő Réka
Fantastic
Beasts: The Crimes Of Grindelwald – brit, 2018. Rendezte: David Yates. Írta: J.
K. Rowling. Kép: Philippe Rousselot. Zene: James Newton Howard. Szereplők:
Eddie Redmayne (Göthe), Ezra Miller (Credence), Jude Law (Dumbledore), Johnny
Depp (Grindelwald), Zoe Kravitz (Leta). Gyártó: Heyday Films / Warner Bros.
Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
134 perc.
J. K
Rowling mesevilága több történettel a Harry
Potter után is működőképes tudott maradni, amit eredetiségének köszönhetett
– mostanáig. A Legendás állatok és
megfigyelésük két évvel ezelőtt nem összekacsintó ismétlődésekből és
nosztalgiázásból épült fel (szemben például az új Star Wars epizódokkal), érződött rajta, hogy az írónőnek volt
ötlete egy újabb történet megalkotásához: új karaktereket emelt be a már létező
varázsvilágba és köréjük saját kalandokat épített. A Grindelwald bűntettei azonban nem tesz mást, mint hogy
rácsatlakozik erre az új franchise-ra: a legendás állatok most még nagyobbak,
mint legutóbb, ám sem a szerelmi szálak, sem a varázslóvilág erőviszonyai terén
nem sokat változik a status quo.
Grindelwald
fél évvel a korábbi történet lezárása után most egy grandiózus nyitóakció
keretében megszökik a fogságból, és elkezd híveket gyűjteni. Célja, hogy
egységbe szervezze mágus társait, mivel szerinte a muglik, az egyszerű emberek
veszélyt jelentenek a varázslóvilágra. A mese ezúttal visszaköltözik Európába,
Párizsban járunk, ahol a szökevény rejtőzködik. Göthe Salmander vezetésével
összegyűlik a korábbi négyfős csapat, és gyakorlatilag ugyanazt a kutatást és
nyomozást folytatják, amit legutóbb abbahagytak, de – spoiler! – legalább most
sem jutnak vele előrébb.
Így
tehát kapunk egy több, mint két órás játékidővel rendelkező filmet, amelynek a
cselekménye mindössze annyi, hogy az előző epizódban megismert főgonosz
felvázolja az eljövendő varázsló-holokauszt képét, amivel szerez egy számára
jelentős szövetségest, és valószínűleg (de nem biztos) meggyőz néhány
varázslót, hogy később álljanak majd mögé. Közben azonban az az érzésünk, hogy
ugyanazokat a jeleneteket látjuk ismétlődni, mint a két évvel korábbi film
esetében. Most nagyobbak a sóhajok, a durranások, ám eltűnt a báj, a kaland,
mindaz, ami érdekessé és élettelivé tette ezt a mágikus világot.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13931 |
