Roboz Gábor
Épouse-moi mon pote – francia, 2017. Rendezte és írta:
Tarek Boudali. Kép: Antoine Marteau. Zene: Maxime Desprez. Szereplők: Tarek
Boudali (Yassine), Philippe Lacheau (Fred), Charlotte Gabris (Lisa), David
Marsais (Stan). Gyártó: Axel Films. Forgalmazó: Big Bang Media Kft. Szinkronizált. 92 perc.
Családja támogatásának köszönhetően a marokkói Yassine
felköltözhet Párizsba, hogy megvalósítsa az álmait, építésznek tanuljon és
feleséget szerezzen magának, az érzékeny fiatalember azonban elszúrja élete
nagy lehetőségét: kockára teszi, hogy visszaküldik szülőhazájába, ráadásul
kialakulófélben lévő párkapcsolatából is kiugrik. Csak letelepedési engedéllyel
kerülheti el a hazatoloncolást, és új feleségjelölt híján azt teszi, amit
nyilván mindenki tenne az ő helyzetében: megkéri legjobb barátját, hogy
tettesse magát melegnek, és rövid időre házasodjanak össze – ám egy vaskalapos
hivatalnoknak hála ennyire könnyen azért nem ússza meg.
A komikusként dolgozó Tarek Boudali (Babysitting) féltucat szerep után máris
elérkezettnek látta az időt, hogy megrendezze karrierje első filmjét, és három
társával írt produkciója alapján nem voltak különösebben nagy ambíciói.
Bármilyen elvárásokkal is ülünk be egy alig ismert színészeket felvonultató
francia vígjátékra, a Hozzám jössz,
haver? szinopszisa nem árul zsákbamacskát: a film humora tényleg kizárólag
abból táplálkozik, hogy a férfipáros melegnek adja ki magát, és ebből
mindenféle válogatott konfliktusok adódnak. Ez nem az a
fajta film, amelynél érdemes fennakadni az egészet átható homofóbián (hiába
reflektál a problémára a női kulcsszereplő a játékidő felénél, ez sem segít),
sem a szemkidüllesztésre és pofavágásra alapozó színjátszáson, ha egyszer olyan
egzotikumokat is láthatunk, mint a francia Owen Wilson, egy Eiffel-torony formájú
dildó és egy farmerszettes-cowboykendős kiskutya.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 59-60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13929 |
