Huber Zoltán
Hunter
Killer – amerikai, 2018. Rendezte: Donovan Marsh. Írta: Don Keith és George
Wallace regényéből Jamie Moss és Arne Schmidt. Kép: Tom Marais. Zene: Trevor
Morris. Szereplők: Gerard Butler (Glass), Gary Oldman (Donnegan), Common
(Fisk), Michael Nyqvist (Andropov), Ilia Volok (Suterev). Gyártó: Original Film
/ Millennium Films / G-BASE. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 122 perc.
A tesztoszteron légköbméterenkénti koncentrációja
zárt, nyomás alá helyezett fémcsövekben törvényszerűen növekszik. A
tengeralattjáró eszményi macsófilmes helyszín, hisz nemcsak szűk terekbe
kényszeríti a szilaj férfihordát, de járműként és fegyverként is látványos. A
legfrissebb merülős kaland alkotói ráadásul nem elégedtek meg az egyenruhák,
műszerek és halálos veszélyek ikonográfiájával, a reagani hősideál teljes
palettáját végigzongorázzák. A világot megmentők nemcsak a víz alatt, a földön
és a levegőben is küzdenek, sorra pipálva ki az összes kötelező harci
cselekményt a lángcsóvát húzó rakétáktól a kiscsoportos kommandózásig.
A militáns fegyverpornó katonás rajongói a Hunter Killer küldetés láttán
gyakorlatilag egy jó kis hidegháborús díszszemlén érezhetik magukat. Mintha
újra 1988-at írnánk és a legmenőbb filmeket még mindig a Cannon logója vezetné
be. Ha a VICO szellemiségében magyarított, eredetileg is tökéletesen
értelmetlen, ám cserébe tényleg gránitkeménységű cím nem orientálna eléggé, az
első jelenet határozottan jelöli ki a fő irányokat. Leendő hősünket, az élet
iskolájában edződött kapitányt a havas vadonban, íjjal a kézben,
szarvasvadászat közben pillantjuk meg és innen nincs megállás. Bár a
hajmeresztő sztori nem áll túl erős lábakon és nagyjából a Vadászat a Vörös Októberre, az Atomcsapda
és Az utolsó esély fontosabb
momentumait ötvözi, a menetrendszerű akciójeleneteket egyben tartja. A szűkebb
célközönség megkapja a maga lőporos adagját, a film viszont nem annyira jó és
nem annyira rossz, hogy másokat lázba hozzon. Az egyetlen igazán bűnös
élvezetet a kortárs mezőny egyik legvalószerűtlenebb figurája, Gerald Butler
garantálja. A skót színész úgy tud takarék Nicholas Cage-üzemmódban játszani,
hogy közben mintha egészen máshol járna fejben. A nosztalgia mellett a film az
ő különös aurája miatt nem merül el teljesen a mélyben.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 57-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13924 |
