Kránicz Bence
Vissza a jövőbe
Robert Zemeckis örökbecsű trilógiájában, miként az
időutazós filmekben általában, a történetszövés szempontjából rengeteg
kiaknázatlan lehetőség lappang. Hiába készült az első rész több mint harminc
évvel ezelőtt, a népszerűsége töretlen, ezért a jeles évforduló alkalmával
kézenfekvő ötlet volt megbízni Bob Gale-t, a filmek forgatókönyvíróját, hogy
képregényben mesélje tovább, hová kirándult még az időben Marty és Doki, vagy
mutassa be, hogyan kötött barátságot a két főhős.
Az Elfeledett regék
és alternatív idősíkok alcímű kötet koncepciója tehát remek, a
megvalósítása viszont csalódást kelt. A rövid epizódokban inkább ötletcsírákat,
mintsem kidolgozott íveket kapunk, az ötrészes minisorozat pedig összességében
nem tart sehová: karakterek és idősíkok között kapkod, és még mindig jobban
járunk az egyszerű gegekkel (mint Biff utazása a dinoszauruszok korába), mint a
Marty és Jennifer egymásra találásához hasonlóan végigmesélt, de elnyűtt
sablonokból építkező sztorikkal. A legnagyobb baj, hogy a képregénynek nincs
valódi szerzője: a képregényírásban egyébként nem járatlan, többek között
Pókemberrel is próbálkozó Gale inkább csak ötletgazdaként és alkalmi
társíróként vett részt a munkában, és a rajzolók is sűrűn váltják egymást. A
szerkesztők aligha a legtehetségesebb alkotók közül válogattak, a
karikaturisztikus képi világba sajnos a csúnya, hibás emberalakok és az
egysíkú, félamatőr plánozás is beleférnek. További fájó pont, hogy az impozáns
keményborító ellenére a kiadvány nyomdai minősége is hagy maga után
kívánnivalót. Mintha túl kicsi felbontású képfájlokból dolgozott volna a magyar
kiadó, a rajzok körvonalai közelről életlenek, pixelekre esnek szét.
Bob Gale és mások: Vissza a jövőbe – Elfeledett regék és
alternatív idősíkok. Színes, keményfedeles, 152 oldal. Kiadó: Panel Kalandor.
Egy elviselhetetlen nő
Nem emlékszem, mikor olvastam utoljára képregényt olyan
ellenszenves és kiállhatatlan főhőssel, mint Annabella Draama, a magyar
származású finn szerző, Kati Kovács könyvének elbeszélője. Annabella utálja az
embereket, a férjén kívül, aki iránt bizarr és elapadhatatlan szexuális vágy
fűti. Amikor megsejti, hogy a tanár Aaro viszonyt folytat egyik diákjával, nem
habozik, álmában öli meg a fiatal csábítót. Börtönbe kerül, ott pedig
valósággal újjászületik.
Röviden így foglalható össze a Körhintába zárva cselekménye, abba viszont nem érdemes belemenni,
hogy a történetben mi álom és mi valóság. Magyarul közel tíz éve megjelent
kötetéhez, a Paprikás rapszódiához
hasonlóan Kovácsnak ez a másik képregénye is szürreális, szubjektív utazás női főhőssel
a középpontban. A kalandok hangsúlyosan testi természetűek: Annabella termetes,
csupahús asszonyság, aki folyamatosan a testén belülre, majd kívülre helyezi,
amivel kapcsolatba kerül, így ismerve meg a világ dolgait. Az érzéki
tapasztalatok megmutatása, a történet lüktető tempójának megszerkesztése komoly
erénye Kovács képregényének, ehhez a freudiánus és a maga módján erősen
feminista ámokfutáshoz pedig a naiv képi világ, a gyerekrajzokat vagy
karikatúrákat idéző figurák is illenek. Végül Annabella karakteréhez is közel
kerülünk, ami Kovács történetmesélői tehetségét dicséri. Kíváncsi volnék,
manapság milyen képregényeket készít a szerző, a Körhintába zárva ugyanis a Paprikás
rapszódiával együtt eredetileg a kilencvenes évek közepén jelent meg.
Kati Kovács: Körhintába zárva. Fekete-fehér, puhafedeles, 60 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.
A zsörtölődő osztrák
Az utóbbi években az önéletrajzi képregények világszerte
egyre népszerűbbek, a kisebb magyar kiadóknak köszönhetően pedig nemcsak a
híresebb művek (mint például a Persepolis),
hanem az itthonról egyébként láthatatlan munkák közül is megjelenhet egy s más.
Azért az önéletrajziságot emeltem ki az osztrák Thomas Kriebaum képregényeivel
kapcsolatban, mert a szerző-főhős amerikai utazásáról és zenei ízlésének
alakulásáról szóló novellák a füzet legsikerültebb darabjai. Kriebaum
frappánsan kapja el és leplezi le a sztereotípiákat, szatirikus humorától pedig
önmagát sem kíméli. Szöveg nélküli képsorai, valamint a bécsi utcákat belakó
hajléktalan figurája, Gustl főszereplésével készített egyoldalasai közé viszont
fáradtabb poénok is befértek, ezek a rövid képregények a magazinok hátsó
oldalain sem keltenének különösebb feltűnést.
Thomas Kriebaum: Lomtalanítás. Fekete-fehér, puhafedeles, 48 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 64-64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13832 |
