Zalán Márk
Sweet Country – ausztrál, 2017. Rendezte: Warwick Thornton. Írta: Steven McGregor és David Tranter. Kép: Warwick Thornton. Szereplők: Hamilton Morris (Kelly), Sam Neill (Smith), Ewen Leslie (Harry), Bryan Brown (Fletcher) Gyártó: Bunya Productions / Sweet Country Films Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 113 perc.
Az ausztrál filmművészet közel
fél évszázados fellendülése óta lankadatlanul számol be a több évezredes múltra
visszatekintő őslakos és a hozzá képest jelentősen fiatalabb, modern
civilizáció nem ritkán vérre menő konfliktusairól, az egymás mellett élés
lehetetlenségéről. Jelzésértékű, hogy a legutóbbi témába vágó ausztrál alkotás
eredeti címe (Charlie’s Country,
2013) ugyanúgy kiemeli a hazát, a tájat, mint Warwick Thornton aktuális
munkája. A filmjeiben nemcsak rendezőként, hanem operatőrként is közreműködő
direktor friss alkotásának egyik kardinális sajátossága a sziklás, kiszikkadt,
végtelen ausztrál táj, az outback
kihangsúlyozása, mely emberöltőkön át a különféle aborigin törzsek érintetlen
hazájának számított.
Noha
Thornton valós eseményeken alapuló filmje – melyben a középkorú őslakos Sam
Kelly önvédelemből lelövi agresszív, alkoholista telepes munkaadóját – nem
gondolja újra a két kultúra összeférhetetlenségének narratíváját, mégis több
téren kitűnik elődeihez képest. A rendező az iszákos farmer személyében
egyrészt teret enged az első világháborúból hazatért veteránok traumái
ábrázolásának, másrészt éles valláskritikát is megfogalmaz azzal, hogy a
rabszolgaként tartott, megalázott, keresztényre átnevelt Sam sokkal inkább
betartja a ráerőltetett vallás tanait, és nem utolsó sorban a törvényeket, mint
a fehér megszállók. A rendező ráadásul leleményes iróniával forgatja ki Ned
Kelly történetét úgy, hogy a számkivetett, rendfenntartók elől menekülni
kényszerülő bennszülött hősét a legendás ausztrál banditáéval azonos
vezetéknévvel ruházza fel. Thornton elbeszélése nem hagy kétséget afelől, hogy
a két kultúra harmonikus együttélése csupán illúzió. Magabiztos rendezése, erős
atmoszférateremtő képessége, a hosszú csendek és a lassú, ráérős ritmus magasan
kiemelik a filmet a többi, hasonló tematikájú alkotás közül.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 56-56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13666 |
