Pethő Réka
The Place – olasz, 2017.
Rendezte: Paolo Genovese. Írta: Isabella Aguilar és Paolo Genovese. Kép:
Fabrizio Lucci. Zene: Maurizio Filardo. Szereplők: Valerio Mastandrea (Férfi),
Sabrina Ferilli (Angela), Marco Giallini (Ettore), Alessandro Borghi (Fulvio),
Vittorio Puccini (Azzurra), Silvio Muccino (Alex). Gyártó: Medusa Film / Lotus
Productions / Tornate Company. Forgalmazó: Cinenuovo. Feliratos. 105 perc.
A Teljesen idegenekkel az emberi kapcsolatok mélyére ásó Paolo
Genovese ezúttal eggyel szűkebbre vette vizsgálata tárgyát, és A hely című filmben már az emberi
lélekkel foglalkozik. Arra keresi a választ, hogy meddig megyünk el, ha valamit
meg szeretnénk kapni; morális határaink vajon állandóak-e, vagy a helyzettől
függően változnak. Ehhez a Christopher Kubasik író által jegyzett 2010-es The Booth at the End című kétszer öt
részes sorozatot veszi alapul, néhol teljesen átemelve, néhol új karaktereket
is beleírva a történetbe.
Van egy ember, egy
ördögi alak, akivel ha szövetséget kötünk, egy meghatározott feladat
elvégzéséért cserébe megadja nekünk, amit kérünk. Ha a műhely falán szereplő
poszter-bombanővel szeretnénk tölteni egy éjszakát, annak is megvan az
ellenértéke, és ha a beteg gyermekünk életét szeretnénk megmenteni, az is
beárazható. Persze nem mindegy, hogyan: a vágyak jellege határozza meg, hogy
teremtő, vagy pusztító feladatot kell-e elvégeznünk. A Hely nevű kávézóban
zajlanak a tárgyalások, ahol a klienseknek az egyezség szerint időről időre be
kell számolniuk arról, hogyan haladnak a feladattal, és mit éreznek közben. Minden
az arcokon történik ebben az egy helyszínre szűkített filmben, ahol a
céljaikért és vágyaikért küzdő emberek hozzák a jól ismert emberi
magatartásokat: a felelősség áthárítását, a tetteik legitimálását önfelmentésen
keresztül, és az alkudozást – nem lehetne-e mégis... Kiváló karaktereket látunk
remekül megírt dilemmákban vergődni, érdekes, hogy éppen az olasz rendező által
hozzátoldott két karakter, a látását visszanyerni vágyó vak férfi, és a férje
szerelmére vágyó nő figurája marad kidolgozatlan.
Genovese elmondása
szerint az volt a célja ezzel a filmmel, hogy felhívja a néző figyelmét, ne
ítélkezzen olyan könnyen mások fölött. Ismerjen magára ezekben a helyzetekben,
és gondolja végig, ő mit tenne hasonló esetben. A hely egy felnőtteknek szóló tanmese, ahol a tanulságok nagyon
egyszerűek, mégis érdemes továbbgondolni minden szituációt, és mérlegelni,
vajon megéri-e alkut kötni az ördöggel.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 61-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13629 |
