Kolozsi László
Money,
money, money. Ridley Scott a gazdagságról.
Hogyan élnek a szupergazdagok? Boldogít-e a pénz? Ezt
a kérdést számos amerikai film körbejárta már, az Aranypolgárhoz képest azonban egyik sem gazdagította újabb
jelentéstartalmakkal. Ridley Scott új filmje,
A világ összes pénze megerősített
abban, hogy vannak olyan önvigasztalásra alkalmas közhelyek, melyeket Hollywood
már annyiszor kifacsart, hogy azokban már a bennük rejlő alapigazságnak nyoma sem
maradt.
Boldogtalan
élete volt-e a világ leggazdagabb emberének, Paul Gettynek, a Getty olajcég
birtokosának? Getty az első ember a Földön, aki egymilliárd dollárnyi vagyon
fölött rendelkezett. Mérhetetlen hatalom birtokosa. Egy egyébként is gazdag család
elkényeztetett zsúrfiúja a henyélés, a tékozlás évei után döbbent rá, hogy
mégiscsak jobb neki, ha beszáll a családi bizniszbe, amit aztán még virágzóbbá
tett, amikor potom pénzért megszerezte a szaúdi olajlelőhelyek feletti
rendelkezési jogot a második világháború után. Celeb lett, irigyelt ember,
ugyanakkor sokak szemében ő testesítette meg a „zsugori vén milliárdost”: nem
alaptalanul, amint ez Ridley Scott filmjéből is kiderül.
Rossz
ember volt-e? A Ridley Scott film első verziójában, ami még a me too
előtt készült, a zaklatási ügyeibe belebukott Kevin Spacey – az elkészült
részek, a trailerek alapján ez nyugodtan állítható – , egy hidegebb,
szenvtelenebb gonoszt adott, mint az a Christopher Plummer, aki már A muzsika hangjában is főnök-karaktert
játszott. A Plummer alakította milliárdosnak mérhetetlen zsugorisága ellenére vannak
érzelmei, vannak szelídebb gesztusai, vannak olyan pillanatai, amikor repedezik
arcán a máz (igaz, leginkább csak akkor, ha egy mesés értékű műtárgyra
alkuszik). Vélhetően éppen ezért is lett jobb, erősebb film vele A világ összes pénze, aminek, az
újravágások miatt is, tulajdonképpeni főszereplője nem is ő, hanem a menye.
III. Paul Getty anyja (Michelle Williams).
Vajon
boldogtalan-e a „trónörökös” anyja? A film azt sugallja, hogy egészen addig,
amíg a fiát el nem rabolják, nem veszi annyira a szívére gyermeke sorsát. A
legifjabb Paul Getty, mint egykor nagyapja, hedonista aranyifjú: marokkói
luxusszállodák lakója, de élhetne tulajdonképpen bárhol, hiszen alig van józan
pillanata – igaz, egyet éppen elkapunk. Míg a nagyapa, aki mindent megengedhet
magának, minden álmát valóra válthatja, nem tekinthető teljesen boldogtalannak,
míg a körülötte élőknek a gazdagság hurrikánjából csak egy, a jókedvüket
kisöprő szellő jut. Milliárdos rokonának lenni nem feltétlenül öröm: Paul Getty
fia (Timothy Hutton) és unokája (Charlie Plummer) egyaránt az öreg Getty (az
apa/nagyapa) fösvénységébe rokkan bele.
Ridley
Scott és a forgatókönyvet jegyző David Scarpa a kalábriai emberrablók
fogságában sínylődő milliárdosfiú történetével nem jutottak messzebbre a
közhelyeknél. A világ összes pénze szabályszerűen
felépített darab, ám üresen kong, mint a műgyűjtő Getty némely bronzszobra, ha
megkopogtatják. Annak ellenére, hogy emberrablást látunk, a film kevés izgalmat
és rejtélyt kínál. A true story – még
ha a drámai hatás kedvéért a megtörtént eset egyes részleteit ki is színezték –
megkötötte a rendező kezét. A füllevágás erős jelenete eszünkbe juttathatja,
hogy ebből a történetből már egy magyar író is írt kisregényt, történetesen
Déry Tibor. A félfülű ugyan nem éppen
legjobb műve, de még így is érdekesebb, mint Ridley Scott filmje. Annyi
mindenről szólhatna A világ összes pénze.
Ha mondjuk egy Orson Welles kezébe kerül ez az amúgy pompás anyag.
Ridley
Scottot nyilván nem „a gazdagoknak sem
könnyű” melodrámai konfliktusa vonzotta ehhez az „igaz történet”-hez.
Sokkal inkább a 2000-es évek óta hihetetlen ütemben növekvő magánvagyonok és
brutális méretű elszegényedés ellentéte teszi izgalmassá és aktuálissá az
elrabolt Getty-örökös 1973-as történetét. A film épp ezen a két szálon indul el
(szupergazdagnak lenni olyan, mintha egy másik bolygón élnél), a két párhuzamos
világ, a „világ összes pénzét” birtokló Getty mesevilága és a botcsinálta
kalábriai emberrablók nyomorúsága azonban elmegy egymás mellett, nem ütközik,
nem vet szikrákat. Mindkét világ a pénz körül forog, és mindkettő ebbe a sóvárgásba
döglik bele. A pénz ugyan nem boldogít, de a pénz hiánya még kevésbé. Nézőként
ezzel az aprópénzzel kell beérnünk.
A VILÁG ÖSSZES PÉNZE (All the Money of the World) – amerikai, 2017. Rendezte: Ridley
Scott. Írta: John Pearson könyve alapján David Scarpa. Kép: Dariusz Wolski.
Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Christopher Plummer (J. Paul Getty),
Michelle Williams (Gail), Charlie Plummer (John Paul Getty III.), Mark Wahlberg
(Chase), Timothy Hutton (Oswald Getty), Romain Duris (Cinquanta). Gyártó:
Imperative / Panorama / TriStar / Scott Free. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 132 perc
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 54-55. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13582 |
