Alföldi Nóra
The
Cakemaker – izraeli-német, 2017. Rendezte és írta: Ofir Raul Greizer. Kép: Omri
Aloni. Zene: Dominique Charpentier. Szereplők: Tim Kalkhof (Tomas), Roy Miller
(Oren), Zohar Shtrauss (Moti), Sarah Adler (Anat), Sandra Sade (Hanna). Gyártó:
Film Base Berlin / Laila Films. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 104 perc.
Tomas
csendes visszahúzódó fiú, kreativitását a cukrászatában éli ki. Oren – az
izraeli családapa – nagy rajongója, rendszeres látogatója Tomas berlini
cukrászatának. Idővel a két férfi egymásba szeret, hosszú, romantikus viszony
bontakozik ki kettőjük között. Amikor Oren meghal, Tomas úgy dönt, hogy
felkeresi szeretőjének családját Jeruzsálemben, de ahelyett, hogy bemutatkozna,
a gyászoló feleség, Anat kávézójában kezd el dolgozni. Anat először csak
mosogatóként majd hamarosan profi cukrászként alkalmazza, és rövidesen mélyebb
érzelmeket kezdenek táplálni egymás iránt. A mélyen őrzött titkok és a város
kissé ódivatú ortodoxiája azonban komoly gátja lesz kapcsolatuknak.
A cukrász
Ofir Raul Grazier első filmjeként kellemes fesztiválszezont tudhat maga mögött,
ami érthető, hisz művének nyílt vagy éppen titkon meglapuló ambivalenciái
komoly kihívások elé állítják a nézőt. Lassan csordogáló története mögött
finoman bújtatja a frusztráló ellentéteket: az alapvetően nagyon szép szerelmi
történetben és az általában napsütéses Jeruzsálemben nemhogy soha nem süt a
nap, inkább mindig esik az eső és mindenki szomorú. Jeruzsálem mint kulissza,
kifejezetten lélektelen, a város idegen, a nyílt és barátságos izraeliek itt
kirekesztők és tapintatlanok. Grazier világában minden hideg és rideg:
filmjének főhősei hiába kedvesek és szimpatikusak, a rendező nem tölti fel
élettel őket – a kelleténél mindig pár másodperccel hosszabban kitartott
snittekben szemléli figuráit, ahogy csendesen összeroppannak. Ez a
távolságtartás igen hatékony, a néző a súlyos melodrámák kibontakozásánál
elfelejt ugyan bárkinek is drukkolni, viszont a nagy sírásoknál az ő szíve is
megszakad és senki nem siet a segítségére. Grazier ravasz alkotó, nem ássa
magát túl mélyre saját sztorijában, nem keres mögöttes tartalmakat, cserébe
viszont bravúrosan játszik a néző érzelmeivel.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 56-56. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13555 |