Kránicz Bence
Imre herceg fehér lovon
Hiánycikknek számít mostanában
a magyar történelmi képregény. Amíg a rendszerváltás előtt számos történelmi
regénynek készült rajzos adaptációja, a korszak legfontosabb alkotói közé
tartozó Fazekas Attilát pedig ma is izgatja a magyar régmúlt, addig a fiatalabb
alkotók jellemzően inkább a jelenkorban vagy különféle fantáziavilágokban
játszódó képregényekkel jelentkeznek. 2017-ben viszont két impozáns kiállítású
történelmi munka is megjelent: az 56-os témájú Budapest angyala után a Magyar Királyság alapítása körüli években
játszódó Királyok és kereszteket is
kézbe vehettük.
Mészáros János író és Németh
Levente rajzoló kötete francia mintákat idéz: fikciós kalandtörténet, amelyen
látszik a kutatómunka, a történelmi tényanyag és az öltözetek, fegyverek,
jelképek ismerete. Az alkotók nem a „kisemberek a történelem viharában” sémáját
használják, noha manapság az a gyakoribb a műfajban, hanem Szent Istvánt, Imre
herceget, II. Konrád német-római császárt léptetik fel a fontosabb szerepekben.
A történet egyszerű és meglepetésektől mentes, de kellően fordulatos, és a
valódi célja, hogy megismertesse a főhősöket, eligazítsa az olvasót az 1030
körüli magyar viszonyokban. És persze az, hogy csatákat, villogó kardokat,
ágaskodó lovakat lássunk, csupa olyasmit, amit Németh Levente nagy kedvvel és
tudással, aprólékosan rajzolt meg. Ezzel együtt érezhető, különösen egy-egy arc
ábrázolásánál, hogy a kötet befejezésével kicsit sietnie kellett. Az alkotók
külföldön is kiadnák a Királyok és
kereszteket, az viszont a hazai piacon számít komoly fegyverténynek, hogy
kellemetlen politikai mellékzöngék nélkül, szórakoztatóan, magas színvonalon
mesélnek a magyar történelemről.
Mészáros János – Németh Levente: Királyok és keresztek I.:
Voluntas Tua. Színes, keményfedeles, 100 oldal. Szerzői kiadás.
Hammett titkos ügynöke
Irodalmi berkekben
kétségtelenül kevesebbet hivatkoznak rá, mint A máltai sólyomra, de Dashiell Hammett egy képregényhőst is kitalált
a harmincas években, Corrigant, az FBI X-9-es kódjelű titkos ügynökét. Hammett
csak a sorozat elejét írta, a Corrigan-képsorok viszont megszakításokkal
egészen 1996-ig futottak különféle napilapok hátsó oldalán. A legjobb epizódok
általános vélekedés szerint a hetvenes években készültek, amikor Archie Goodwin
író és Al Williamson rajzoló, az amerikai képregényipar két legendás alakja
vitték a sorozatot.
Williamson már az ötvenes
években keresett rajzoló volt, ő szerezte Goodwinnak első képregényes munkáját,
később pedig nemcsak gyakori alkotótársak, de remek barátok is lettek. Az X-9-ben Goodwin érezhetően kollégája
keze alá dolgozott: ezek a pofonegyszerű, megmosolyogtató kémsztorik a hetvenes
években már bőven idejétmúltnak számítottak, Williamson rajzai miatt mégis a
műfaj klasszikusáról beszélhetünk. Szinte fotorealisztikusan élethű arcvonások,
a sötét terek, árnyékok merész használata és akciófilmbe illő plánváltások
jellemzik a Corrigan-stripeket. Nem tudom, a korszak rajzolói közül ki más tudott
volna ilyen kis helyen, ennyire kevés eszközzel hasonlóan lenyűgöző képi
világot kimunkálni.
Archie Goodwin – Al Williamson: X-9: Corrigan titkos ügynök.
Fekete-fehér, puhafedeles, 120 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.
A vörös veszedelem
Las Vegas, bombakísérletek,
kommunistaveszély, feketelistázás – ennyiből ki is rajzolódik, ezúttal mibe
ártja magát John Blacksad nyomozó. Címszavaknál azért nincs szükség többre,
mert az immár itthon is töretlenül népszerű francia-spanyol sorozat, a Blacksad lényege éppen az, hogy az
amerikai bűnügyi zsánerek párlatát nyújtsa, csak éppen ember- helyett
állatszereplőkkel. A harmadik kötetben el lehet gondolkodni azon, mely valós
személyek ihlették az ötvenes évekre jellemző típusfigurákat (exnáci tudós,
beatköltő, korrupt politikus), a sztori viszont a kelleténél zavarosabb és
sűrűbb. Ám ez nem sokat számít, amíg Juanjo Guarnido rajzaiban
gyönyörködhetünk: az arcokra kiülő érzelmek, a mozdulatok, a korfestő díszletek
ábrázolása, mint mindig, most is lélegzetelállító.
Juan Díaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – Vérvörös lélek.
Színes, keményfedeles, 56 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 64-65. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13542 |
