Tüske Zsuzsanna
Wonder – amerikai, 2017.
Rendezte: Stephen Chbosky. Írta: R. J. Palacio regényéből Stephen Chobsky és
Steve Conrad. Kép: Don Burgess. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Jacob Tremblay
(Auggie), Julia Roberts (Isabel), Owen Wilson (Nate), Izabela Vidovic (Via).
Gyártó: Lionsgate / Mandeville Films, Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 110 perc.
Stephen Chbosky
vitathatatlanul a coming of age
avatott mestere: megírta, majd gyöngyvászonra alkalmazta az amerikai tinédzserek
megosztó kultkönyvévé nőtt regényét, az Egy
különc srác feljegyzéseit – a két mű sikertörténete idén egy újabb,
partvonalon rekedt gyerekhőshöz vezette az „újkori Salinger” címére törő
szerzőt. Az igazi csoda főhőse, a 10
éves Auggie, szintén a beilleszkedéssel küzd, de a könyörtelen külvilág
viszonylatában komolyabb hátránnyal indul a szokásos kamaszkori gondoknál. Az
arcdeformitással született kisfiú, 27 műtét és négy magántanulói év után pottyan
a felső tagozatos dzsungelbe, ahol a kis fenevadak egy átlagos gyereket is
megcsócsálnak, pláne valakit, aki nem csak a tornasorból lóg ki. Az öniróniával
és bölcsességgel felfegyverzett Auggie kisebb meghátrálásokkal, de bátran vállalja
önmagát, így a féltő-óvó családtagok mellett nemsokára barátokat is gyűjt maga
mellé.
Az R. J. Palacio
ifjúsági bestselleréből (Csodácska) adaptált
alkotás egy klasszikus filmfelmenővel is rendelkezik: Peter Bogdanovich Maszk című opusza nem csak témájában mutat
nagy hasonlóságot, de a serdülőkori váltás nehézségei is rárímelnek benne a
torzult vonások kíméletlen elutasítására – ugyanakkor letisztultabb és
méltóságteljesebb hangnemben mesél, mint a matiné-kedvenccé formált idei kistestvér.
Chbosky az eredeti regényhez hasonlóan tagolja a cselekményszerkezetet, amely
olykor elengedi Auggie első személyű narrációját és más szereplők szemszögeiből
mutatja be, hogyan hat környezetére: ez a fogás azonban ezúttal a történet
hátrányára válik, nem csak fordulatai érdektelenednek el, de fokozatosan veszít
súlyából is. A kis Jacob Tremblay egész lényében megható és elragadó jelenség,
az alkotók azonban nem elégedtek meg ennyivel: merő jó szándéktól vezérelve
rendre a sziruphoz nyúltak, sőt időnként túl is töltötték a poharat.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 60-60. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13525 |