Alföldi Nóra
Ôtez-moi d’un doute –
francia, 2017. Rendező: Carine Tardieu. Írta: Baya Kasmi, Michel Leclerc és Raphaële Moussafir. Kép: Pierre Cottereau.
Zene: Eric Slabiak. Szereplők: François Damiens (Erwan), Cécile De France
(Anna), Guy Marchand (Bastien), Alice de Lencquesaing (Juliette). Gyártó: Karé
Productions. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos.
100 perc.
Erwan jóvágású negyvenes
férfi, zord, őszbe hajló borostás külleme igazán jó embert takar: napi nyolc
órában bombaszakértőként saját testi épségét kockáztatva tisztítja a vidéki
idillt a második világháborús lövegektől, magánemberként pedig huszonéves
várandós lányáról gondoskodik. Élete igazán akkor fordul fel fenekestül, amikor
lánya genetikai vizsgálatakor kiderül, hogy édesapja valójában nem is az
édesapja. Kis hezitálás után úgy dönt, hogy felkeresi valódi apját, akit meg is
talál egy kedvesen bohókás, ex-forradalmár öregúr személyében. A zűrök és
szívfájdalmak igazán akkor tetéznek, amikor Erwan teljes véletlenségből
megismerkedik egy rendkívül izgalmas hölggyel, akiről viszont kiderül, hogy
valódi apjának lánya, tehát az ő féltestvére.
Carine Tardieu filmje a
felületen vitathatatlanul egy szaftos, brazil szappanoperákat megszégyenítő
családi-szerelmi melodrámának ígérkezik. A rendezőnő azonban ügyesen kikerüli a
sztoriban sunyin megbúvó csapdákat és egy kissé álmoskás hangulatú, de kedves
romantikus történetet bont ki. Segítik ebben a remek, rendkívül visszafogott
játékukkal parádézó színészei, akik igazán szerethető figurákat skiccelnek fel szívmelengetően.
Tardieu azonban érezhetően küzd az anyaggal: igyekszik mind az érzelmeket, mind
a történet dinamikáját alacsony fordulatszámon pörgetni, nehogy valahol
elragadtassa magát, amitől filmje kényes témái miatt ízléstelenségbe csapna át.
Ekképpen egyik melodrámai szál se tartogat őrülten komikus vagy éppen
szívfacsaró elemeket. Ugyanez érvényes a film vizuális világára is: habár a
történet valamikor kora ősszel vagy kora tavasszal játszódik egy vidéki-tengerparti
francia városkában, sehol egy idilli kép vagy markáns hangulat. A Szerelem tesztelve nagyon kellemes,
feszültségmentes 110 percnyi szórakozást tartogat, de sajnos kevés nyomot hagy
a nézőben.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 59-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13524 |
