Kránicz Bence
Thor: Ragnarok – amerikai, 2017. Rendezte: Taika Waititi. Írta: Eric Pearson, Craig Kyle és Christopher Yost. Kép: Javier Aguirresarobe. Zene: Mark Mothersbaugh. Szereplők: Chris Hemsworth (Thor), Tom Hiddleston (Loki), Cate Blanchett (Hela), Tessa Thompson (Valkűr), Idris Elba (Heimdall), Mark Ruffalo (Banner). Gyártó: Marvel Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 131 perc.
Számos újrakiadás és meghatott emlékezés
jelent meg idén a 100 éve született, legendás képregényrajzoló, Jack Kirby
tiszteletére, arra azonban nem számítottunk, hogy az évi Marvel-termés
legüdítőbb darabja is az ő stílusát fogja megidézni. A Thor 3 felhőtlen bolygóközi kalandja ugyanolyan színesen és
könnyedén zsonglőrködik a skandináv mitológiával és a szuperhősuniverzummal,
mint Kirby első Thor-képregényei.
A többnyire
tudományos-fantasztikus talajon álló szuperhősök táborában a valóságtól minden
szempontból elrugaszkodott Thor nemcsak isteni hatalma miatt számít különcnek
(lásd az új film visszatérő poénját arról, ki a legerősebb Bosszúálló), hanem
azért is, mert igazi műfaji otthona inkább a fantasy mesei birodalma. Amíg a
hasonló zsánervonzásban élő Dr. Strange feltalálja magát az ezotéria és a
pszichedelikus utazások iránt határozott érdeklődést mutató modern nagyvárosban,
addig az asgardi herceg akkor is bevándorló marad a földi vidéken, ha
munkaerejére egyébként számot tartanak a bennszülött szuperhősök. Így
voltaképpen kézenfekvő, hogy a Marvel-üzletbe kívülállóként érkezett,
új-zélandi illetőségére büszke rendező, Taika Waiti (Vademberek hajszája) köpenyes-pallosos menekültparancsnokként
találja ki újra Thort, aki egész népének kénytelen új hazát keresni.
A részben Kirby által
ihletett, vattacukorszínekben pompázó látványvilág és a jelenlegi
menekültválságra finoman utaló történet első látásra nehezen békíthető ki
egymással, a bármilyen tematikát befogadó vígjáték azonban közös nevezőre hozza
az alkotói szándékokat. A Ragnarök
humora harsányabb, mint a cinikus egysorosokat dobáló Vasember vagy a stréber
poénokat eregető Pókember filmjeié: hőseink többször közel járnak hozzá, hogy
kezeslábasba bújt, remekül szórakozó filmsztárokként lepleződjenek le, ám a
jópofa mellékalakok ilyenkor is kihúzzák őket a csávából. Úgy fest, a Marvelnél
komikus és kozmikus között valóban csak egy betű a különbség, a kérdés tehát,
hogy az ugyancsak csillagközi inváziót ígérő, harmadik Bosszúállók ismét komolykodó pátosszal fáraszt-e majd, vagy
nekifutásból kiröhögi a Föld leigázására készülő, aktuális hódítót.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 59-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13481 |
