Benke Attila
Az éjsötét skandináv zsánerfilmek legújabb izlandi darabja túl sokat markol a filmre vitt regényből.
Az utóbbi években a skandináv
bűnügyi filmek aranykorukat élik, ennek ékes bizonyítékai az Egy gyilkos ügy és A híd tévésorozatok mellett a dán (Jussi Adler-Olsen Q-ügyosztály történetei), svéd (Stieg Larsson: A tetovált lány-trilógia) vagy norvég (Jo
Nesbø Harry Hole-széria) sikerregények adaptációi. A tetovált lány (2009), a Nyomtalanul
(2013), a Fácángyilkosok (2014), de
még a gyengébben sikerült Palackposta
(2016) és a nemrég bemutatott Hóember
(2017) származási helyüknek köszönhetően igen különleges atmoszférával bírnak. A
lenyűgöző, misztikus, egyben félelmetes északi tájak kiváló helyszínek krimikhez
és thrillerekhez, kétségbeesett nyomozásokhoz és fagyos pokoljárásokhoz.
A Hóember rendezőjének, Thomas Alfredson Engedj be! (2008) című vámpírfilmjét és
az izlandi Óskar Thór Axelsson második nagyjátékfilmjét, a krimiből
kísértethorrorba hajló Emlékszem rád-ot
is a táj teszi különlegessé. Axelsson már 2012-ben megajándékozott minket az „izlandi
Aljas utcákkal”, a Magyarországon
sajnos mindössze a 2013-as Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott Éjsötét játszmával (2012). Az izlandi rendező
második nagyjátékfilmjében pedig a hangulat ugyanúgy a helyén van, mint az Éjsötét játszmában vagy a Hóemberben, azonban Axelsson ugyanabba a
hibába esik, mint Alfredson.
Óskar
Thór Axelsson az izlandi írónő, Yrsa Sigurðardóttir azonos című regényét
dolgozta fel. Sigurðardóttir skandináv társaihoz hasonlóan krimisorozatokat
(illetve gyerekkönyveket) készített, a Magyarországon is megjelent 2010-es Emlékszem rád azonban rendhagyó módon a horrorral
lép frigyre. A regény és a film cselekménye is két szálon fut: míg Gardar, Líf
és Katrín egy elhagyatott település titkait kutatja, addig a közeli kisvárosban
a pszichiáter Freyr szeretné kideríteni, hová tűnt – addigra feltehetőleg már
halott – kisfia. Sigurðardóttir és
Axelsson
művei között csak apróbb eltérések vannak, a film nagyjából hűen követi a
regény cselekményét, így a vásznon is négy karakter drámája és egy borzalmas
múltbeli bűn története bontakozik ki.
Az Emlékszem rád hangulata kétségtelenül a
helyén van. Az izlandi nyirkos-fagyos tengerparti táj, illetve a fjord
árnyékában elterülő lakatlan település düledező viskóival szellemek nélkül is
kísérteties és nyomasztó, akár a hófödte Oslo a Hóemberben. És az alapanyagnak köszönhetően a filmben érdekesebbnél
érdekesebb karakterdrámák bontakozhatnának ki. A skandináv krimiket általában
azért szerettük, mert a bűnügyi történet mellett képesek voltak a sokszor
személyesen is érintett főhős lelke mélyére ásni. Óskar Thór Axelsson horror-drámája
azonban nem tudja jól felrajzolni a karaktereket. Katrín és Freyr egyaránt
gyermekük elvesztésének traumájával küzdenek, de kettejük közül Katrín lenne az
érdekesebb figura. Ám míg Freyrt nem sikerül izgalmas hőssé formálni, addig Katrín
sztorijára és lélekrajzára jóval kevesebb idő jut.
Érződik,
hogy a rendező több száz oldalas regényt szeretne belesűríteni egy óra negyvenöt
percbe. A két cselekményszál kétségtelenül jól kiegészíti egymást, ám Óskar
Thór Axelsson művét nézve végig olyan érzésünk lehet, hogy ebből a sztoriból
két külön filmet kellett volna forgatni, akár a Stephen King-féle Az esetében. Ebben a formában az Emlékszem rád túl sűrű, nem jut idő
átélni benne sem a hősök fájdalmát, sem a túlvilági lakatlan falu borzalmait.
Mert bár a filmbeli horror-jelenetek működnek, de a két szál közti ugrálás
megzavarja a műfaj hatásmechanizmusát. Az elhagyatott településre kivonult
fiatalok kamaradrámája kiváló alapanyag lenne egy csontig hatoló kísértet-horrorhoz,
de a Freyr-féle nyomozós sztori minduntalan kizökkent Katrín és társai
pokoljárásából. Így az Emlékszem rád
szerkesztésmódja éppen a feszültség ellenében dolgozik, és inkább frusztráló az
állandó váltogatás.
Axelsson
adaptációja frappáns és katartikus zárójelenete ellenére sem marandó alkotás,
csupán egyszer nézhető film, mely szétesik drámai, nyomasztó és sokkoló
epizódokra. Az izlandi alkotó krimi-horrorja jó példa arra, hogy olykor éppen
az alapregény tiszteletben tartása válik az adaptáció kárára.
EMLÉKSZEM RÁD (Ég Man Þig) – izlandi, 2017. Rendezte: Óskar Thór Axelsson.
Írta:Yrsa Sigurðardóttir regényéből Óskar Thór Axelsson, Ottó Geir Borg. Kép:
Jakob Ingimundarson. Szereplők: Jóhannes Haukur Jóhannesson (Freyr), Thor
Kristjansson (Gardar), Ágústa Eva Erlendsdóttir (Líf), Anna Gunndís
Guðmundsdóttir (Katrín). Gyártó: Zik Zak Kvikmyndir. Forgalmazó: Vertigo Média
Kft. Szinkronizált. 105 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 53-53. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13431 |
