Huber Zoltán
Kong: Skull Island – amerikai, 2017. Rendezte: Jordan Vogt-Roberts. Írta: Max Borenstein, Derek Connolly, John Gatins és Dan Gilroy. Kép: Larry Fong. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Tom Hiddleston (James), Brie Larson (Mason), John Goodman (Bill), Samuel L. Jackson (Packard), John C. Reilly (Marlowe). Gyártó: Warner Bros. / Legendary Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 118 perc.
A processzorok gyorsulásával a mozi ikonikus óriásszörnyei is sorra visszatérnek, lehengerlő üzleti eredményekkel. A gigantikus pixelhalmok sterilitását a producerek egyéni látásmódú, fiatal függetlenfilmes alkotókkal próbálják ellensúlyozni, akik a rendezés mellett még a forgatókönyvekbe is belenyúlhatnak. Százmilliós büdzsé felett persze nehéz tartani a bebetonozott elvárások és saját ötletek közti egyensúlyt: míg Colin Trevorrow dínóit a fotórealisztikus romboláspornó őrölte fel, Gareth Edwards óriásgyíkját a felesleges drámázás gyűrte le. A hatalmas majomkirály újabb eljövetele épp azért kellemes meglepetés, mert Jordan Vogt-Roberts kellő iróniával és markáns vízióval közelített a feladatához.
Az új Kong olyan, mintha egy vigyorgó kisiskolás az Apokalipszis most! vetített jelenetei előtt püfölné a behemót akciófiguráit. Napsárgára savazott képek, párálló zöldben menetelő szakasz, lassított propellerek és Jefferson Airplane, a vietnami háború filmes esztétikája remekül passzol az egzotikus sziget túlélő kalandjaihoz. A virtuális Kong végre tényleg robosztus és fenyegető, az eredeti felhőkarcolós fináléját megidéző helikopteres zúzás pedig eszményi látványosság. A szín- és hangorgia mellett az sem zavaró, hogy maguk a figurák szinte teljesen zárójeleződnek. Az alkotók a korhangulatnak megfelelően kilúgozzák a szépség és szörnyeteg szexuális áthallásoktól hemzsegő meséjét és az ökológiai olvasat felé indulnak. Kong a természetet pusztító emberiség kollektív bűntudatára játszik, épp csak annyira, hogy a jeges kólát azért ne nyeljük félre a plázában. A vékonyka sztori erőlködés nélkül fűzi össze az attrakciókat, az A-ligás színészek delux biodíszletek és még Kurtz ezredes is felénk kacsint, de semmi komoly. Itt minden a látványért van, és arra tényleg nem lehet panasz. Minél hangosabb és nagyobb a vászon, annál jobb.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2017/04 58-58. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13182 |