Vajda Judit
Marguerite et Julien – francia, 2015. Rendezte: Valérie Donzelli. Írta: Valérie Donzelli, Jérémie Elkaim, Jean Gruault. Kép: Céline Bozon. Szereplők: Anaïs Demoustier (Marguerite), Jérémie Elkaim (Julien). Gyártó: Rectangle / Wild Bunch. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 105 perc
Miközben a világ még mindig A sötét ötven árnyalata miatt őrül meg, a magyar mozikba csendben belopózott egy 2015-ös francia alkotás, amely jóval zaftosabb szexuális devianciát dolgoz fel, mint a sikerregény adaptációjában látható ártalmatlan kötözős szex. A 2011-es Szemünk fénye után Valérie Donzelli ismét valós események alapján dolgozott, ám ezúttal saját élettörténete helyett két XVI–XVII. századi fiatal nemesről, Julien és Marguerite de Ravalet-ről forgatott, akik a Napkirály előtti Franciaországban annak ellenére szeretnek egymásba, hogy testvérek.
Ahogy az alkotó előző művében váratlanul megszólaló narrátorokkal és oda nem illően dalra fakadó szereplőkkel hökkentette meg a nézőt, úgy mostani filmje sem szokványos kosztümös dráma: a szereplők modern ruhákat viselnek, és időnként egy fényképezőgép vagy egy helikopter is felbukkan. Ezekben az anakronizmusokban lehetetlen nem észre venni, hogy a rendező a mai kornak akar üzenni, amit az is megerősít, hogy a sztorit keretbe ágyazva adják elő: árva kislányoknak meséli el egy idősebb társuk. Ugyanez a momentum hívja fel a figyelmet arra, hogy a mű a társadalmi konvenciók elleni lázadás örök témáján kívül egy nagyon aktuális problémát kíván ábrázolni: a nőkkel való egyenlőtlen bánásmódot. A plátói testvérszerelemből kifejlődő incesztus beszédes szimbólumnak bizonyul, mivel nem csak századokkal ezelőtt váltott ki szélsőséges reakciót – ma is tabunak számít. Ahogy más tekintetben sem változott semmi: mikor lenne aktuálisabb a tanulás lehetőségétől megfosztott, erőszakkal férjhez kényszerített nemeslány meséje, mint amikor a nők még a fejlett nyugaton is azért vonulnak utcára, hogy a férfiakkal egyenlőkként fogadják el őket? A kényes téma érzékeny, finoman visszafogott ábrázolása is arra utal, hogy Donzellinek a polgárpukkasztásnál jóval több volt a célja.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2017/04 56-56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13178 |
