Soós Tamás Dénes
Hacksaw Ridge – amerikai, 2016. Rendezte: Mel Gibson. Írta: Andrew Knight. Kép: Simon Duggan. Zene: John Debney és Rupert Gregson-Williams. Szereplők: Andrew Garfield (Doss), Teresa Palmer (Dorothy), Vince Vaughn (Howell), Sam Worthington (Glover), Hugo Weaving (Tom). Gyártó: Icon Productions / Cross Creek Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 131 perc.
Mel Gibson megváltotta magát. Miután Hollywood egy évtizedre független produkciókba száműzte rasszista megjegyzéseiért, idén a DVD-polcokra és talán az Oscar-versenybe is visszatér. Az utolsó emberig az akciófilmes B-közép előtt vezekelt, mikor Gibson kijózanodott családapája visszavedlett az amerikai országutak neonáci motorosbandával és mexikói kartellel leszámoló harcosává, A fegyvertelen katona pedig Hollywoodnak adta meg, ami Hollywoodnak jár: a 40-es évekbeli aranykor előtt tisztelgő vallásos giccset, amely II. világháborús szuperhősfilmként értelmezi újra A passiót.
Gibson szemében a fegyverviselést vallási okokból megtagadó szanitéc, Desmond Doss a háború szürkéskék poklára alászálló, újjászülető, majd mennybemenő Krisztus-allegória, akinek védhetetlenséget vallásos következetessége biztosít. Doss nem a béke, hanem a tízparancsolat híve, így Gibson túlléphet a Truffaut óta megkerülhetetlen kérdésen, miszerint lehet-e háborúellenes háborús filmet forgatni. Neki különben sem kell magyarázkodnia, mint Howard Hawksnak a York őrmesterben, amelyben a vallásos parancsmegtagadó végül bibliai idézettel indokolja a béke nevében elkövetett öldöklést, hiszen Gibson, a lassítva reppenő húscafatok esztétája már A passióban is az erőszak fizikai ábrázolásában kereste a megváltást. Nézőjét most is kilyukadó, kigyulladó, és szétrobbanó emberek látványával rendíti meg, mert minél könyörtelenebb a harc, annál nagyobb szent az azon felülemelkedő szanitéc, aki végül nem kiábrándul, hanem megdicsőül a háborúban. A fegyvertelen katona így nem a legvéresebb pacifista, hanem a legerőszakosabb keresztény film lesz, amely olyan fájóan didaktikus, mégis zsigeri hatású jelenetekben hirdeti a felebaráti szeretet, az amerikai felsőbbrendűség és a klasszikus hollywoodi film dicséretét, hogy talán még Stan és Kenny sem fogják visszakövetelni a pénzüket azért, hogy megint egy istenfélő gyilokpornóra váltottak jegyet. Hiszen tudhatták, mi vár rájuk Gibson vériszamos (ön)megváltástörténetében.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 56-56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13048 |
