rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Eljött Blacksad

2016 gazdag volt képregényes meglepetésekben, az év végére is jutott belőlük. Egy olyan európai sorozat kezdődött decemberben, amelyet bőven megelőzött a kultikus híre, és még azok is felkapták a fejüket, akiket általában nem különösebben érdekel az, ami nem az amerikai fősodorba tartozik. Merthogy a Blacksad igazi különlegesség. Szerzői, az író Juan Díaz Canales és a rajzoló Juanjo Guarnido spanyolok, de mindketten korán felismerték, hogy az igazán nagy lehetőségek nemzetközi téren, elsősorban a francia piacon mutatkozhatnak. Egy animációs projekt kapcsán találkoztak először, és amikor Canales felvázolta az ötletét, Guarnido lelkesen jelentkezett, hogy ebben mindenképpen részt akar venni. Egyéb elfoglaltságaik miatt nem haladt valami gyorsan a munka, de amikor elkészült egy bemutatható anyag, a kiadók szinte összevesztek rajta. Az első – most magyarul is megjelenő – epizód 2000 novemberében került a könyvesboltokba. A kritikusok áradoztak róla, a média lecsapott rá, az olvasók rohantak érte és imádták, azonnali utánnyomásra volt szükség.

Emberként viselkedő állatokból sosem volt hiány a képregény világában, ám ezek túlnyomó részben humoros vagy szatirikus figurák voltak. A Blacksad egyedisége abból áll, hogy „realista” módon ábrázolja a karaktereket, méghozzá az 1950-es évek Amerikájára emlékeztető környezetben, noir hangulatban. A rajzok kidolgozása remek, kiválóak a vágások, a keretezések, a plánok, látszik, hogy Guarnido sok storyboardot készíthetett. Az állatfejek szinte természetesnek tűnnek, és olyan lendületes az egész, hogy el sem gondolkodunk rajta, miért kell egyáltalán macskáknak, kutyáknak vagy éppen kígyóknak lenniük a szereplőknek. (Bár az is igaz, macskaságuk vagy kígyóságuk nagyrészt meg is felel a jellemüknek, különösebb meglepetés nélkül.)

Ugyanakkor azt még a rajongók is nagyrészt elismerik, hogy ezt a képregényt az alapötleten kívül a rajz, a hangulat, a dinamika viszi a hátán, a történet nem szolgál nagy újdonságokkal. Ha a fejét nem nézzük, Blacksad erősen emlékeztet Philip Marlowe-ra – ha viszont a fülét, vagy pláne annak árnyékát, Batman jut az eszünkbe. Ezeket a hatásokat Canales nem is tagadja, nem a világot megváltani jött ő, hanem egy szórakoztató remekművet szeretett volna csinálni. Kiválóan megválasztott tettestársának köszönhetően sikerült is.

Blacksad 1: Árnyak között. Színes, keménytáblás, 48 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 

Gulág-képregény

A decemberi számban már említettük, hogy örömteli a felkérésre készült képregények számának növekedése, és ezek közül most egy újabbat tudunk bemutatni. A Gulág emléknap alkalmából igen nagy példányszámban került iskolákba Dávid Ádám író, és rovatunk korábbi illusztrátora, Németh Gyula rajzoló munkája, amely Olofsson Placid atya és Menczer Gusztáv példamutató helytállását meséli el. Kiváló ismeretterjesztő anyag, és jól bizonyítja, hogy a gyakran kontraproduktív szájbarágás helyett a drámai – jelen esetben képregényes – forma sokkal hatásosabb és emlékezetesebb tud lenni.

Rabtársak a gulágon. Színes, irkatűzött, 32 oldal. Kiadó: Gulág Emlékbizottság.

 

Életben maradnának

Egyelőre csak az interneten érhető el egy érdekes kezdeményezés, amely öt, tüdőgyulladásban meghalt nagy magyar költő egy-egy versét dolgozza fel képregényes formában. A feladat szép volt, de nehéz, hiszen a versek teljes szövegét meg kellett tartani, s így óhatatlanul kínálkozott az a megoldás, hogy a rajzolók lényegében csak illusztrációkat készítsenek. Néhányan azonban ezt egyedi értelmezéssel egészítették ki. Csordás Dániel A walesi bárdok allegorikus jellegéből kiindulva újabb csavarral mai környezetbe helyezte Edward királyt, aki fakó ló helyett limuzinnal érkezik a lakomára, ahol Iron Maiden és Smiths pólóban vagy éppen sárkányos tetoválással, elektromos gitárkíséret mellett adják elő sérelmeiket a dalnokok. Ugyancsak szellemes Lakatos István kétoldalasa, akinek a megképregényesítésért egyáltalán nem kiáltó Huszt jutott, és humoros rajzokkal ellensúlyozza az epigramma pátoszát. Cserkuti Dávid és Gáspár Tamás pedig szó szerint megtestesítik Ady disznófejű nagyurát, akivel hősük durva akciófilmbe illő harcot vív. Mindhárom a www.eletbenmaradnanak.hu honlapon olvasható el, ahogy a Terék Anna-Tondora Judit páros és a Pixoloid Studios Berzsenyi, illetve Csokonai feldolgozása is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13032

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 2 átlag: 7