rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Bezárva

Sepsi László

Shut In – amerikai-kanadai-francia, 2016. Rendezte: Farren Blackburn. Írta: Christina Hodson. Kép: Yves Bélanger. Zene: Szereplők: Naomi Watts (Mary), Crystal Balint (Grace), Ellen David (Joan), Alex Braunstein (Aaron). Gyártó: Transfilm / EuropaCorp / Lava Bear Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 90 perc.

 

Az egyedülálló anyák a horrorfilm hőstípusainak különösen veszélyeztetett csoportjába tartoznak. Ha éppen nem valami soviniszta szatír (vagy akár maga az ördög) szagolja ki, hogy nincs férfi a háznál, még akkor is szembe kell nézniük a családjuk maradványaiban (általában egyke gyermek) megtestesülő múltbéli trauma pszichológiai veszedelmeivel. A tematika klasszikusának számító Ördögűzőben nem volt kérdés, hogy Chris MacNeil csak az egyház (és a patriarchátus) derék férfijaival szövetkezve veheti fel a harcot a Gonosszal; ezzel szemben a Bezárva hősnőjének tortúrája elsősorban a függetlenedésért zajló küzdelem, hiába lábatlankodik körülötte egy apapótlék pszichiáter és egy jó partinak tűnő kérő.

A The Babadookhoz hasonlóan itt is egy halálos kimenetelű autóbaleset kezdőpont, amely után az egyre labilisabb elmeállapotú özvegy félreeső házikójukban magára marad mozgásképtelen mostohafiával, de a többértelmű klausztrofób téboly színrevitele helyett a Bezárva inkább az egyszerűbb megoldások felé húz, idővel lazítva a szívszorító anyaportrén, végül pedig menthetetlenül átadva a teret a fantáziátlan kergetőzésnek. Bár a külvilágtól elzárt otthonban zajló csiki-csukival Farren Blackburn filmje megfeneklik az ezerszer látott ijesztgetések szintjén, a pubertáskori gyereknevelés kínjainak felidézésével olykor mégis szert tesz némi egyediségre. A bezárva/kizárva érzelmi elidegenedésre utaló szójátékától az „egész nap a gép előtt ül” tapasztalatának morbid újragondolásáig a Bezárva könnyedén kiteszi az egyenlőségjelet a kamaszkori szülő-gyerek konfliktusok és a szűk térben játszódó horror közé: hiszen mindkettő azzal kezdődik: „mintha egy idegen lenne a házamban”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13009

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 4 átlag: 5