rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal

Pápai Zsolt

Close Encounters with Vilmos Zsigmond – francia 2016. Rendezte és írta: Pierre Filmon. Kép: Payam Azadi, Olivier Chambon, Luca Coassin, Marie Spencer, James Chressanthis. Zene: Samy Osta. Gyártó: Lost Films. Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos. 80 perc.

 

2014-ben Párizsban vetítéssorozatot tartottak Zsigmond Vilmos életművéből. A kevéssé ismert dokurendező, Pierre Filmon interjút kért a helyszínen tartózkodó legendás operatőrtől, amit újabb és újabb beszélgetések követtek, mígnem komplett dokumentumfilm kerekedett a találkozásokból. Egy egészestés mű, ami sajnos Zsigmond Vilmos utolsó filmes munkája lett.

Filmont nem a magánember, hanem a művész érdekli, az életrajzi adatok kevésbé, a Zsigmond által fényképezett filmek sokkal inkább foglalkoztatják. A Találkozások azonban revelatív felismerésekkel nem szolgál. A szélesebb közönség figyelmére aspiráló, népszerűsítő anyag, és talán ezért is nyújt kevesebbet a Zsigmond Vilmos munkásságát ismerőknek. Mindazonáltal jól összeválogatott példatárral dolgozik, igényesen szerkesztett, és ízlésesen tálalja a kényesebb témákat is. A direktor nagyon helyesen a hetvenes évek termésére koncentrál – amikor nem kis részben épp Zsigmond Vilmosnak köszönhetően a hollywoodi filmkép újraértelmeződött –, a változások bemutatásához pedig a legszínvonalasabb filmek közül válogat. A kellemetlenebb témákat sem kerüli el (mindenekelőtt azt, hogy mi okozta Zsigmond népszerűségvesztését Hollywoodban a nyolcvanas évektől), de nem a napi bulvár szintjén beszél azokról.

Jóllehet új információkat tehát nemigen tudhatunk meg a filmből, néhány apró momentuma még a sokat próbált cinefilt is örömmel tölti el. Egyrészt jó látni az interjúalanyok között a hetvenes évek filmforradalmárait, Boormantól Rydellig, Wexlertól Storaróig (viszont Zsigmond Vilmos egykori munkatársai közül Woody Allen és Brian DePalma bántóan hiányzik). Másrészt néhány jelenet valóban megható: simogatja a szívet például, amikor Zsigmond Vilmos az operatőrmágus Darius Khondjival a fényről beszélget, vagy amikor az 1970-es A bérmunkás rendezője, Peter Fonda elmeséli, hogy Zsigmond miképpen komponálta bele a naplementét a film utolsó snittjébe. Megborzongtató pillanat: Fonda úgy beszél a fény egyik legnagyobb mesteréről, hogy felidézi, miként temette el egy hosszú snittben a Napot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13001

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 5 átlag: 5.6