rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Állva maradni

Alföldi Nóra

Rester vertical – francia, 2016. Rendezte és írta: Alain Guiraudie. Kép: Claire Mathon. Szereplők: Damien Bonnard (Léo), Raphael Thierry (Jean-Louis), India Hair (Marie), Christian Bouillette (Marcel). Gyártó: Les Films du Worso / Arte France Cinema. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Nem teljesen világos, hogy az Állva maradni című filmben mikor lép a történet az alattomosan megbúvó, ráadásul majdhogynem értelmezhetetlen szürreália útjára, de mindenképpen felmerül a gyanú, hogy maga a rendező se tudja ezt teljes bizonyossággal. Viszont helytelen lenne amatőrizmust szimatolni a háttérben, hiszen Alain Guiraudie a ‘90-es évek óta kavarja fel az állóvizet provokatív, queer témájú filmjeivel, a 2013-as Idegen a tónál hitchcocki bravúrja óta pedig állandó visszajáró Cannes-ba.

Legújabb filmje számos szempontból zavarba ejtő alkotás, mert Guiraudie szinte minden sokk-elemet bevet, hogy a nézőt kizökkentse kellemes befogadói pozíciójából, kezdve onnan, hogy előző filmje után nem vár senki ilyen összeszedetlennek tűnő darabot, egészen odáig hogy alkalmanként férfi-női nemi szervek láthatók hosszasan, premier plánban, mi több egy igazi szülést is megtekintünk. Guiraudie mindezt egy útkereső cselekménybe ágyazza; a főhős Léo Dél-Franciaországban bóklászva keresi az ihletet legújabb forgatókönyvéhez, majd miután egy kis faluba ér, lesz egy barátnője, gyermeke születik, akivel aztán egyedül marad. Ráadásul a környezetében lévő öt-hat ember látszólag mind ellenséges vele, amire ő általában végtelen naivitással reagál. Nem rázza meg az sem, hogy minden bevezetés nélkül fordul a kocka és hirtelen mindenki őrült szexuális vágyat érez iránta, beleértve az apósát és a mogorva, haldokló öregembert is, akit alkalmanként meglátogat. Sorjáznak tehát a hajmeresztő fordulatok, nehéz felfejteni a mögöttes motivációkat, az sem domborodik ki, hogy a főhős – a férfiasságán kívül – mit is keres a világban. Nem segíti az erőltetett metaforákat és a szürrealitást a nyers, koncepciótlannak tűnő képi megfogalmazás sem. Guiraudie filmjében semmi sem az tehát, aminek látszik, a felfejtéséhez viszont vagy a művészfilm iránti végtelen elhivatottság, vagy nagyon tekervényes humorérzék szükséges.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12956

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 3 átlag: 5.67