Varró Attila
The Huntsman Winter’s War – amerikai, 2016. Rendezte: Cedric Nicolas Troyan. Írta: Evan Spiliotopoulos és Craig Mazin. Kép: Phedon Papamichael. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Chris Hemsworth (Vadász), Jessica Chastain (Sara), Emily Blunt (Freya), Charlize Theron (Ravenna). Gyártó: Universal Pictures / Roth Films. Forgalmazó: Szinkronizált. 114 perc.
Miként a 30-as években Hófehérke indította el a klasszikus Disney-tündérmesék sorát az Álomgyárban, úgy 2012-ben is a csókra váró házitündér újjáélesztésével lendült mozgásba az a nagyipari revízió, ami a kortárs női közönség igényeihez illesztette a nyolc évtized alatt igen csak megkopott és célcsoportját vesztett zsánert. Míg azonban a komolyabb auteurnek számító Tarsem beérte az elcsépelt posztmodern felturbózással (Tükröm, tükröm), a brit elsőfilmes Rupert Sanders hamisítatlan (mostoha)anyamelodrámává modernizált változata, a Hófehérke és a Vadász egyfajta kifordított Mildred Pierce-ként állította középpontba a férfiakban csalódott, lánya ifjúsága iránt áhítozó Ravenna királynőt, Hófehérkét pedig bollywoodi esküvőfinálé helyett inkább egy diadalmas anyagyilkossággal, önálló trónnal és a partvonalról epekedő férfitekintetekkel jutalmazta.
Tekintve, hogy az időközben eltelt négy év olyan jövedelmező követőket hozott, mint a Disney feminista kapitulációját jelentő Demóna, az idei folytatástól joggal elvárható volt minimum egy biszex Hófehérke királynő, egy törpévé miskárolt Vadász és Jessica Chastain régen várt akcióhősnővé avatása. Ám a magánéleti botrányok miatt többször átírt prequel/sequel végül csak az utóbbi igényt teljesítette – minden más fronton visszahúzódott a hagyományos társadalmi modell menedékébe: Hófehérke szűzkirálynője helyett egy Hókirálynő frigid boszorkánya ül a trónon, az újjáéledt Ravenna halovány Demóna-árnyként érdemli ki jogos büntetését, nőszerelem helyett nővéri szeretet és heteroszexuális románc (a főhőssé tett Vadász és holtnak hitt hajdani kedvese között) pengeti az érzelmi húrokat. Az alapfilm trükkspecialistája által rendezett folytatás beéri annyi saját kommentárral, hogy számos ponton felhívja a figyelmet a mesterséges képek valóságtorzító és sorsromboló hatására – miközben zavaros, vásári varázstükre még arra is lusta, hogy legalább rendesen hazudjon.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 59-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12718 |
