Kovács Bálint
Eddie the Eagle – angol-amerikai, 2016. Rendezte: Dexter Fletcher. Írta: Sean Macaulay és Simon Keaton. Kép: George Richmond. Zene: Matthew Margeson. Szereplõk: Taron Egerton (Eddie), Hugh Jackman (Bronson), Christopher Walken (Warren), Rune Temte (Björn). Gyártó: Marv Films / Saville Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 105 perc.
Kitartásról, törhetetlen akaratról és elszántságról egyféleképpen lehet igazán szívhez szólóan beszélni: ha a hõs mindennek tûnik, csak hõsiesnek nem. Michael „Eddie” Edwards, a világ elsõ (és utolsó) brit síugró-olimpikonjának története tökéletesen alkalmas erre, pont úgy, ahogyan a Jég veled! – épp ugyanezen a téli olimpián induló – jamaikai bobcsapatának sztorija is az volt. A fõszereplõben ugyanis nincs semmi olyan szuperhõsi tulajdonság, ami ab ovo tiszteletet parancsolna, sõt: a tisztelet azért épül fel fokozatosan, mert a fõhõs milliónyi gyengesége dacára is leküzd minden akadályt. Ügyefogyottságában nem emelkedik vörös palástos idolként a nézõ fölé, hanem még nála is lejjebbrõl indulva mutatja meg, hogy ha soha nem adjuk fel, akárhonnan vezethet út a csúcsig. Márpedig ennél jobb receptet még nem talált fel a filmtörténet a közönség manipulálására – a szó legnemesebb értelmében.
A már-már a fogyatékosságig szerencsétlen, magát a teljes esélytelenségbõl (Angliában nem is létezik a síugrás mint sport) egészen az olimpia utolsó helyezéséig felküzdõ Eddie történetében épp ez a mindent átható emberközeliség az, ami miatt a sablonokat egyébként meg nem haladó film mégis bájos, sõt megható tud lenni. A dramaturgia az utolsó szögig ismert: adott a lecsúszott ex-sportoló, akinek esze ágában sincs edzeni a botcsinálta újoncot, amibõl persze mégis sikeres, közös felkészülés lesz, miközben az edzõ maga is újra összeszedi magát – így a számlán végül a sportoló sikere mellett a másik tétel a partner jellemfejlõdése lesz. És a leginkább hollywoodias manírok el is maradnak (feltûnõ például, hogy a fiú szüzessége ez egyszer nem leküzdendõ akadályként jelenik meg), és a lélektani háttér kifejtése – a lehúzó és a támogató közegek hatásának vizsgálata – is kifejezetten intelligens. Néha egy kis ugrás is elég egy rekord beállításához.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 57-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12683 |
