rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Hétköznapi titkaink

Pintér Judit Nóra

Louder Than Bombs – norvég-francia, 2015. Rendezte: Joachim Trier. Írta: Eskil Vogt és Joachim Trier. Kép: Jakob Ihre. Zene: Ola Flottum. Szereplők: Isabelle Huppert (Isabelle), Jesse Eisenberg (Jonah), Gabriel Byrne (Reed), Amy Ryan (Hannah), Devin Druid (Conrad). Gyártó: Motlys / Animal Kingdom / Arte France. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 109 perc.

 

Van a mozirajongóknak egy kis csapata, akik 2006-os debütálása óta várakozással váltanak jegyet Joachim Trier (Szerzők, Oslo, augusztus) új mozifilmjeire, még ha sokat is kell várniuk, hiszen a norvég író-rendező hosszú csendekkel kezdte el építeni motívumkészlete és hangvétele alapján érezhetően szerzői életművét. A legújabb, harmadik Trier-rendezés éppen ennek a kis csapatnak okozza majd a legtöbb fejtörést. A Hétköznapi titkaink ott veszi fel a fonalat, ahol az Oslo, augusztus elengedte, annak megrázó fináléjában Trier az öngyilkosságig vezeti el író (és absztinens szerhasználó) hősét, ezúttal pedig egy család gyászába pillanthatunk bele: négy férfi igyekszik feldolgozni egy nő (anya, feleség, szerető) öngyilkosságát. Isabelle (Isabelle Huppert) krízisövezetekben dolgozott fotóriporterként, hivatása egyfajta függőség volt, és miután családjáért felhagyott vele, a feleslegesség érzése uralkodott el rajta. A gyászmunka folyamatát az indítja be, hogy Isabelle képeit kiállítják, ennek apropóján pedig az öngyilkosságot is nyilvánosságra hozó cikk jelenik meg róla.

A Trier-csomag tehát egyben van: alkotó munka, függőség, magány, az öndefiníció igénye, öngyilkosság. A lényeg mégis elveszik. Ez egyik oldalról a Szerzők francia hagyomány előtt tisztelgő szerepjátéka után az Oslo, augusztusban elért, autentikus, önazonos viszony a témához és a helyszínhez, másfelől a hangulatok és képek egyedien magnetikus hatása. Itt a gyászmunka szükségszerűen kommunikációra kényszeríti a családtagokat, a kudarcos kommunikációs kísérletek pedig kevésbé vonják be a nézőt, mint a korábbi filmek atmoszférikus hatásmechanizmusa. Az autentikusság pedig talán az Egyesült Államokban forgatott európai filmeknél önmagában is probléma. A Hétköznapi így is korrekt mozi, a Trier-hatás viszont elmarad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12678

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 17 átlag: 5.24