Kránicz Bence
The Finest Hours – amerikai, 2015. Rendezte: Craig Gillespie. Írta: Eric Johnson, Paul Tamassy és Scott Silver. Kép: Javier Aguirresarobe. Szereplők: Chris Pine (Webber), Ben Foster (Livesey), Casey Affleck (Sybert), Eric Bana (Cluff), Holliday Grainger (Miriam). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 117 perc.
A hírek szerint manapság a közepes költségvetéssel, néhány kisebb kaliberű sztár főszereplésével készült filmeket fenyegeti a legnagyobb veszély Hollywoodban. Ezek a produkciók nem termelik olyan megbízhatóan a bevételt, mint a gondosan, évekre előre ütemezett képregény-adaptációk és más franchise-folytatások, viszont drágábbak annál, hogy igazán megérje kockáztatni velük. A filmipari gépezetet mozgásban tartó potboilerek közül ma a hajón játszódó filmek alaphelyzete kínál egyértelmű párhuzamot erre a problémára: A tenger szívében vagy a Fekete-tenger szűk térbe zárt és egyre szűkülő lehetőségekkel számoló, folyamatos dominanciaharcokat vívó férfiközösségeiben nem nehéz a komoly rizikót vállaló stábokra ismernünk, akik magabiztos technikai tudással felvértezett, sokat látott vezetőjüket követve hajóznak ki a nyílt vizekre, a mesés vagyonért vagy a sorstársak megmentésének csekély esélyével, kiszolgáltatva az elemek szeszélyének.
Az amerikai történelem leghíresebb vízimentésének történetével a Viharlovagok alkotói mintha azt sugallnák, van értelme a küzdelemnek. Valóban csodával határos, ahogy azon a viharos februári éjszakán, 1952-ben a süllyedő S. S. Pendleton olajtanker csaknem teljes legénysége megmenekült, Craig Gillespie rendező (Plasztik szerelem) pedig szinte tündérmeseként tálalja az eseményeket. Tiszta tekintetű, bátor férfiak és talpraesett nők teszik a dolgukat a massachusettsi télben, a film azonban nem válik csöpögőssé, főként néhány remek alakításnak köszönhetően – Casey Affleck keserű hajómérnöke és Eric Bana ellenszenves tisztje tűnik a legemberibb figurának. A Viharlovagok az utolsó harmadára feszültté váló, ódivatú, romantikus katasztrófafilm, amely nemcsak a történet ideje, hanem a klasszikus hollywoodi erények iránt is nosztalgiát ébreszt.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2016/03 59-59. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12629 |