Árva Márton
Blie Lips – spanyol-olasz-brazil, 2014. Rendezők: Nobu Shima, Nacho Ruipérez, Antonello Novellino, Gustavo Lipsztein, Julieta Lima, Daniela De Carlo. Írta: Daniel Mediavilla és Amaya Muruzabal. Kép: Robert Christopher Webb. Szereplők: Dudu Azevedo (Guido), Malena Sánchez (Malena), Simone Castano (Vittorio), Avi Rothmann (Oliver), Mariana Cordero (Sagragio). Gyártó: Cronopia Films / FoscaFilms. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 90 perc.
A kétezres évek óta tömött sorban érkező, összefonódó sorsok-tematikára épülő munkák rámutattak, hogy a globalizáció – töredezettség és összekötöttség-érzetet elegyítő – élményvilágának filmre vitelében gyakran ugyanaz jelenti a leghálásabb lehetőséget, mint a legkínosabb buktatót. A helyszínek és szereplők sokszínűségének vonzereje hamar szertefoszlik, ha a produkciós hátteret is tükröző, puzzle-szerű szerkezetet nem keretezi a cselekményszálak közötti motivikus áthallások (360), vándorló tárgyak (Bábel) vagy ellentmondásos városportrék (Cities of Love-sorozat) életképes koncepciója. Az enélkül összeállított eklektikus pillanatkép-füzéreken könnyen eluralkodnak a felaprózódó és széttartó cselekmény, a szegényesen felskiccelt karakterek vagy az egyenlőtlenül kidolgozott történetszálak problémái, amiket a háttérben felvillanó táj- vagy városképek sem feledtetnek.
A hat rendező közös munkájaként jegyzett Blue Lips a fenti mankók mindegyikét kézbe veszi, mégis elhasal, amikor hat szélsőséges érzelmi helyzetbe taszított főszereplőjét egy összefonódó történetbe próbálja terelni a pamplonai bikafuttatás globális érdekeltségű fiesztájának díszletei között. Ahogy a véletlenszerűen egymás mellé vetődő hátizsákos turistára, sztárfocistára, fotósra vagy kórházi betegre a többszázezressé dagadó város forgataga, a készítőkre a kozmopolita-filmek kliséi nehezednek kérlelhetetlenül (erőltetett véletlenektől motiválatlan hőstettekig), ráadásul így San Fermín ünnepének is csak a turisztikai reklámokból ismerős arca tud kirajzolódni. A steril fényképezés, az egyéniségek helyett típusokat mozgató színészvezetés és az ünnepség dramaturgiájához felületesen kapcsolódó cselekmény miatt a Blue Lips-t leginkább azok fogják emlegetni, akik a globalizációban az egyedi értékek elsikkadásának rémét látják.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2016/03 57-57. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12624 |