Soós Tamás
Creed – amerikai, 2015. Rendezte: Ryan Coogler. Írta: Ryan Coogler és Aaron Covington. Kép: Maryse Alberti. Zene: Ludwig Göransson. Szereplők: Michael B. Jordan (Adonis Johnson), Sylvester Stallone (Rocky), Tessa Thompson (Bianca). Gyártó: Chartoff-Winkler Productions / New Line Cinema. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 133 perc.
A vereség is lehet győzelem, és a puszta helytállás is katartikus – ezt az egyszerű, az amerikai fősodorban mégis újdonságértékű tanulságot vonta le Sylvester Stallone az első Rocky-filmben, és a győzelemkultúrát korrigáló underdog meséjéhez tért vissza a nyugdíjas bokszolómunkás felmagasztalásában (Rocky Balboa), és most, a széria első spin-offjában is. A trénerré öregedett Rocky a régi rivális és barát, Apollo Creed törvénytelen fiát edzi, akit a nyakkendős irodai meló helyett a ring világa vonz: mint apja, ő is bokszoló, „harcos” szeretne lenni. Ha Rockyé, aki iparvárosi nobody helyett akart Valakivé válni, amerikai álom volt, akkor Creedé, akinek az örökségét, atyai múltját kell vállalnia, és szembenéznie a feléje irányuló ellenszenvvel, igazi afro-amerikai álom. Ennek megfelelően Ryan Coogler (Fruitvale Station) „fekete filmként” gondolja újra a Rocky-franchise-t, hip-hopra, elektronikus r&b-re cseréli Bill Conti fanfáros zenéjét, magyarázza a philadelphiai szlenget („yawn”) és öntudatos fiatalok karrierépítéséről mesél.
Ám hiába indul jó ritmusban a boksz, és hiába lehet a műfajban fordulópontként tekinteni Creed egy snittben felvett meccsére, ha a film mögül hiányzik a jól kitalált, gondosan felépített karakter. A karakter, aki a boksznak tétet, a franchise-nak pedig identitást ad, mint a rossz vicceket mesélő, magában kétkedő, de a padlóról mindig felkelő Rocky. Vele szemben Adonis Creed hiteltelen a tehetséges és esélytelen kezdő szerepében, mert dühének és motivációjának forrásába – intézetis éveibe – nem látunk bele kellő mélységben, ráadásul kedvelni is nehéz az élethez való, „nekem ez jár” hozzáállása miatt. Nem is az elvarratlan drámai konfliktusok vagy a Rocky-sémához való túl görcsös ragaszkodás, hanem épp Creed kontúrtalan, szürke személyisége miatt bukhat el a film – hiszen Hollywoodban már rég nem a rendezők, de még csak nem is a színészek, hanem a franchise-kompatibilis karakterek a valódi sztárok.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2016/02 60-60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12612 |
