rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

A szüfrazsett

Simor Eszter

Sufragette – angol, 2015. Rendezte: Sarah Gavron. Írta: Abi Morgan. Kép: Eduard Grau. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Carey Mulligan (Maud), Helena Bonham Carter (Edith), Meryl Streep (Emmeline), Brendan Gleeson (Steed). Gyártó: Ruby Films / Ingenious Media. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 106 perc.

 

„Mert 2015-öt írunk.” Ez volt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök találó válasza arra, mikor új kormánya megalakulásakor azt kérdezték tőle, miért fontos számára a nemek egyenlő aránya (a miniszterek fele nő). A kérdés felvetése jól mutatja, hogy még manapság sem élveznek a nők a férfiakkal egyenlő jogokat. Sarah Gavron filmje a brit szüfrazsett mozgalmon keresztül mutatja be a nők szavazójogért folytatott küzdelmét.

A kezdetben békés szüfrazsett mozgalom az 1900-as évek elején katonai jelleget öltött. Híres alakjai a középosztályból származtak, a „piszkos munkát” viszont a munkásosztályhoz tartozó nők végezték. Gavron filmje rájuk emlékezik. A legismertebb szüfrazsett vezető, Emmeline Pankhurst, a BBC jóval „elegánsabb” nézőpontból fogalmazó sorozatának főszereplője, a mozifilmben (Meryl Streep) csak egy rövid jelenet erejéig tűnik fel. A központi figura itt, az egyre inkább radikalizálódó Maud Watts (Carey Mulligan), aki embertelen körülmények között dolgozik egy mosodában, teljesen kiszolgáltatva az életét uraló férfiak önkényének.

Ha egy valós történelmi korszakot egy film szubjektív nézőpontból mutat be, az általában együtt jár bizonyos leegyszerűsítésekkel. A forgatókönyvíró (Abi Morgan) Maud fikciós, az események forgatagába tudatlanul bekerülő karakterén keresztül vonja be a nézőt. A szubjektív nézőpont azonban nem válik korlátozóvá, hála Mulligan apró arcrezdülésekkel jelzett, átélt játékának és Eduard Grau változatos kamerahasználatának (Maud arcát gyakran látjuk közeliben, míg a legtöbb akciójelenet kézikamerás felvétel). A történet legizgalmasabb részei a valós eseményeket visszaadó realista és erőszakos jelenetek: tüntetések, éhségsztrájkok, robbantások. Az eddig dokumentumfilmeket rendező Gavron a mozgalom számára eredményt hozó, tragikus fordulat áldozata előtt valódi archív felvétellel tiszteleg. A filmből áradó düh a mi szívünkben is rezonál.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12524

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 19 átlag: 6.74