Sepsi László
Secret in Their Eyes – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Billy Ray. Kép: Daniel Moder. Zene: Emilio Kauderer. Szereplők: Julia Roberts (Jess), Chiwetel Ejiofor (Ray), Nicole Kidman (Claire), Dean Norris (Bumpy). Gyártó: Ingenious Media / Gran Via Productions / IM Global. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 111 perc.
A markáns történelmi-politikai kontextusba illesztett erős műfaji struktúra James Ellroytól A mások életéig a bűnügyi történetek előszeretettel használt szervezőelve, ami a két téma összekapcsolásával egyszerre képes megszólítani a közelmúlt történelme iránt érdeklődőket és a krimirajongókat, miközben a bűn fogalmát egy jól lehatárolt korszak magán- és közerkölcsei kapcsán ragadja meg. A 2009-es Szemekbe zárt titkok ennek segítségével tett könyörtelen állítást Juan Perón Argentínájának negyedszázad múltán is továbbélő vétkeiről és traumáiról, és a történet ezen aspektusa lesz az, ami a legtöbbet veszít a 2015-ös amerikai verzióban. A politikai színezetű krimi-thrillerek területén otthonosan mozgó Billy Ray író rendező (A dolgok állása, Az utolsó jelentés) a belföldi terrorizmus elleni harc 9/11 utáni túlkapásaiban vélte megtalálni a hetvenes évek Argentínájának megfelelőjét, amivel ki is rúgja a mankót kollégájának meggyilkolt kamaszlánya ügyében nyomozó ügynökhős története alól. Ray verziójában a társadalmi kontextus pőre dramaturgia funkcióvá degradálódik, aminek egyetlen feladata, hogy akadályozza hőseinket a nyomozásban – szemben az eredetivel, itt nyoma sincs a szereplők bőre alá is beférkőző, rendszerszintű romlásnak, ahogy hiányzik a regényírás még inkább az ügy személyességét, a traumafeldolgozást fájdalmas, de kreatív folyamatként ábrázoló kulcsmotívuma is.
Ezek nélkül viszont a Szemekbe zárt titkok nem lesz több egy szimpla csattanóra kihegyezett bűntörténetnél, ami rutinból modernizálja a forrásmű fordulópontjait (képregényre cserélve például a levélbizonyítékokat) és a korábbi befejezés nyitottsága helyett határozottan kiteszi a pontot az ügy végére. Billy Ray remake-je egyetlen szempontból szolgál katartikus tanulságokkal: megmutatja, milyen egyszerű lehántani minden többletréteget egy gondolatgazdag moziról és felmutatni a csontig csupaszított átlagthrillert.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 58-59. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12520 |