Forgács Nóra Kinga
By the Sea – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Angelina Jolie Pitt. Kép: Christian Berger. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Brad Pitt (Roland), Angelina Jolie (Vanessa), Mélanie Laurent (Lea), Melvil Poupaud (François). Gyártó: Jolie Pas / Plan B Entertainment / Pellikola. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 123 perc.
Az alkotói válsággal küzdő író, Roland (Brad Pitt) és egykor ünnepelt táncosnő felesége, Vanessa (Angelina Jolie) azért érkeznek a tengerparti üdülőhelyre, hogy egyikük írjon, másikuk kigyógyuljon éjsötét depressziójából. A szomszéd lakosztályba egy fiatal házaspár költözik, nászútjukat töltik a festői szépségű helyen. A kiégett idősebb és az életnek ösztönös éhséggel nekiinduló fiatalabb páros tabusértő viszonyba kerül egymással. A ‘70-es évekbe utaztató intim dráma számtalan fajsúlyos kérdést vetne fel. Milyen megbirkózni az öregedéssel? Milyen a sikertelenséggel? Milyen az, ha két ember a kettejük közötti erős szövetség dacára képtelen segíteni egymásnak? Milyen szembesülni azzal, ha egy kapcsolat minden szinten meddőnek bizonyul? Meddő-e valóban? Hogyan működnek az egymástól vagy az egyéb mérgektől, nikotintól, gyógyszerektől, alkoholtól való függőségek? Hol végződik a normalitás, hol kezdődik a pszichózis?
Hiába az intézményesült sztárpáros, nem képesek szerzővé előlépni, pláne nem európai művészfilmek nyelvezetén megszólaló érzékeny beszélővé. A makulátlan art design, az iskolásan pontos beállítások, a pedáns párbeszédek nem kelnek életre. Jolie karaktere működik rosszabbul, profi gesztusok és kosztümök próbálnak elfedni egy már az ötödik percben kitalálható belső konfliktust. Pitt élőbb, az ő szerepköre kevésbé melodramatikus, míg egyikük a Traumát játssza el, mint egy moralitásjáték megszemélyesített szereplője, addig másikuk csak ki akar tartani a kapcsolat mellett. Amikor igazán izgalmas lenne ez a film, amikor mer üdén önreflexív lenni, az önmagát éppen író történettel és a voyeur kalanddal játszani, mikor még humora is van, azok a pillanatok hamar, ígéretüket beváltatlanul elmúlnak. Így éppen az a cinkosság vész oda, amit hőseink egymással, alkotóink pedig a filmkészítéssel kapcsolatban meg is élhettek volna.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 57-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12518 |
