Kovács Bálint
A Dési-Móray rövidfilmek után itt az első egészestés, sőt egészéjszakás.
Szeretkezéssel kezdődik Dési András György és Móray Gábor első nagyjátékfilmje, de ez a szeretkezés itt nem az erotika, hanem az életadás szimbóluma: a férfi és a nő rögtön az aktus után koccint az összeköltözés mellett a terhesség örömhírére is. Ebbe az egy jelenetbe sűrűsödik Az éjszakám a nappalod voltaképpeni alapkonfliktusa: a maszkulin filmek szabályai szerint nincs is nagyobb trauma egy férfi számára, mint az összeköltözés és a várandós barátnő, ami összeadva a szabadság feladását jelenti, vagy legalábbis az ettől való félelmet. És szóljon bár a film akármennyire is a budapesti éjszaka szélhámosairól, biztosítási csalásról és egy gyilkosság rémképéről, a kiváló szimbolikájú, remekül kitalált, mind a sztori, mind a metafora szintjén működő kulcsjelenetben kiderül: valódi témája egy férfi traumatikus szembenézése saját felnőttségével, lelki értelemben vett kamaszkorának végével, amelynek megélése egy már-már konkrétan is ábrázolt újjászületéssel ér fel.
Ilyen értelemben Az éjszakám a nappalod legközelebbi hazai rokona a Poligamy, amelyben a barátnő állapotossága miatti megrázkódtatást a rendező a szürrealitás felé vett hajtűkanyarral érzékeltette. Dési és Móray filmjében a metaforikus mögöttes tartalom inkább a háttérbe húzódva kíséri végig az egyébként szinte realista cselekményt. Szinte: hiszen a nem hús-vér főszereplő éppen az extrémitás. Pater Sparrow látványtervező világában keveredik a legprofánabb budapesti bulinegyed a sosemvolt különcségekkel: a bicikliszerviz ajtaja mögött fejfájdítóan eklektikus retrocyber romkocsma bújik meg, a falon túl kihalt ételbár, ahol a vécécsészében ponty úszik. Az ócskás stadionnyi udvarán elfér a fél Szabadság-szobor is a Citadelláról, a felső tízezer meg félkész lakóparkok betoncsontvázán tartja kaviáros-kamarazenekaros estélyét.
A sokféleség, a stílusok keveredése a sztoriban is jelen van. A párkapcsolati dráma okozta álmatlanság miatt a főszereplő Novák kívülállóként belecsöppen az éjszakai életbe; Czukor Balázs ezt a szemlélődő pozíciót magyar filmen színpadiatlan-szokatlan hanghordozású beszédével, folyamatos magába zártságával, különösen erős önazonosságával is aláhúzza. Karaktere persze fél percig sem bír megmaradni tényleg külső szemlélőnek, az újonnan megismert alakok magukkal rántják pár kisebb svindlibe, meg egy nagyobb és veszélyesebb akció előkészítésébe.
Dési és Móray eddig készített rövidfilmjei is merőben eltérőek voltak a formájukat tekintve, és a rendezők mintha most ezeket mind egybeöntötték volna. Még konkrét utalások is megjelennek erre: az egyik jelenetben A 639. baba guminője bukkan fel, a másikban Novák a rendezőpáros korábbi, Valaki vacsorára című alkotását nézi laptopján.
Ez az eklektikusság néha épp olyan fejfájdítónak tűnik, mint a film kocsmájának neonfényes világa: mintha sehogy sem tudna létrejönni a csendes szerelmi történet, a gengszterfilmre hajazó szál, a sültbolond szélhámosok néha túlontúl is komolytalan akciói (mint a félig lenyelt gyűrű előkaparása egy nő torkából) és az utolsó negyedóra thrillerszerű feszültsége. Sokszor az a feltűnő, hogy – akár a rendezőpáros rövidfilmjeiben – milyen jól vannak megírva a mondatok, milyen eltaláltak a sűrítések a dialógusokban; máskor viszont olyannyira rajzfilmesen abszurdak a figurák, hogy nem érthető egy-egy cselekvésük motivációja, és hasonlóképp túl könnyedén, következmények nélkül lépnek túl a tetteiken. Ugyanakkor például Szamosi Zsófia (Novák barátnője) annyira áradó érzelmeket visz a játékába, hogy szavak nélkül is képes érzékeltetni karakterének változásait, motivációit.
Az éjszakám a nappalod építményében minden jelenetnek megvan a maga helye, azonban néha már-már elvész a lényegi tartalom a körítésben. Ezért tűnik bár követhetőnek, de néhol göröngyösnek az út, amely megtermékenyítéstől (újjá)születésig visz. Még akkor is, ha Az éjszakám a nappalod következetesen el is jut az első jelenet traumájától a megoldáskeresésen keresztül a minden i-re pontot tevő feloldásig, amely nemcsak a cselekmény szálait varrja össze, de arra is választ ad, miért lehetett fontos az író-rendezőpárosnak ez a történet egy álmatlan, pizsamában bolygó budapestiről, és az miként tud többnek lenni önmagánál.
AZ ÉJSZAKÁM A NAPPALOD – magyar, 2015. Rendezte és írta: Dési András György és Móray Gábor. Kép: Csukás Sándor. Vágó: Roszik Gergely. Producer: Kántor László. Szereplők: Czukor Balázs (Novák), Szamosi Zsófia (Barbara), Anger Zsolt (Volf), Pálos Hanna (Flóra), Scherer Péter (Pocak). Gyártó: Új Budapest Filmstúdió. Forgalmazó: A Company Hungary. 100 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 37-38. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12502 |
