Turcsányi Sándor
Két férfi, egy eset. Volt egyszer két hadnagyocska... az eset maga nem rossz (bár nekem nem az esetem): diszkréten plasztikázott orrú vörös. Jules és Jim elmennek katonának. A szigorú kiképzés kiöli az emberből az egyéniséget. A két kedves fickóra már senki sem emlékszik, amit látunk, uniformizált szájidegzsába a Sivatagi Vihar előtti buta csendben.
Praktikus tanács a késői előadás után hazafelé igyekvőknek: hogyan ismerhetünk föl egy irakit? (Útonálló-rabló-gyilkos-terrorista-szemétládát?) Mindegyiknek szakasztott olyan feje van, mint Szaddam Huszeinnek a CNN-ben, vállán népviselet (nem burnusz, nem csador, nem kefija: kalasnyikov), és nem beszél angolul (sem). Ha tehát a sötétutcán olajos képű alak szegzi ránk géppisztolyát, elég csak megkérdeznünk: Do you speak English?,máris mindent tudunk. Ha a válasz yes, eltévedt békefenntartóval van dolgunk, ha nyet, Carlos keresi merre van a Kelet. (Közel.) (Ha már így szóbajött az új hullám.)
Az átkosban könnyű dolguk volt a kémeknek. A szupertitkos katonai objektumok és az állomási restik előtt hatalmas tábla hirdette: Fényképezni tilos! Csak oda kellett menni, és exponálni. Ma már nehezebb a szolgálat. Aki a legújabb csodafegyvert akarja kifürkészni, moziba kell annak menni. A nyíltsisakos amerikaiak megmutatják neki. Most éppen a helyből felszálló ejtőernyő a nóvum. Elnevezésére ezúton írunk ki pályázatot. Frappáns megoldásokat várunk: pl. átejtőernyő, pora-suta. Ne felejtsék el ráírni a jeligét: Mary Poppins. A sikeres pályázók között az immár hagyományos Oscar-díjakat, a sikertelenek között mozijegyeket osztogatunk.
Ezek után néhány szó az Öböl-akció című filmről: aki teheti, hagyja ki!
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1993/04 56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1244 |
