rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Horror 2.0

Insidious: A gonosz lélek

Folytatások között

Hegedüs Márk Sebestyén

Univerzumépítés a Wan-franchise jegyében.

James Wan, miután a 2004-es Fűrésszel akarva-akaratlanul is megágyazott a később „torture porn”-ként csúfolt, nyíltszíni kegyetlenkedéseket favorizáló filmcsoport rövid sikertörténetének, saját horrorfilmjeivel határozottan biztonságosabb vizekre evezett, és az elmúlt fél évtizedet lényegesen szalonképesebb és polírozottabb kísértetházas rémfilmek készítésével töltötte. Ez a „polírozottság” sajnos jelen esetben nem tekinthető pozitívumnak: Wan rendezői stílusát újabban ugyanis erőteljes kimértség, kiszámítottság jellemzi, a horror műfajának pedig sohasem állt jól a patikamérleg-precizitás, mivel mindig is a határok feszegetéséről szólt. Wan ehelyett biztonsági játékot játszik. Meglepetést sohasem okoz, de mindig hozza az elvárható színvonalat. Előszeretettel zsákmányolja ki a horrortörténet klasszikusait (míg az Insidious nagy vonalakban a Poltergeist cselekményét követte, a Démonok között már-már szégyentelen koppintása volt az Amityville-filmeknek), de ismeri és szereti is a nagy elődöket, nem mellékesen pedig ért is azok stílusosan korrekt – bár kissé lelketlen – újracsomagolásához.

Lehet persze csámcsogni a filmek minősége felett, annyi kétségtelen, hogy filmjeit egyaránt értékeli kritika és közönség, az amerikai meglepetéssiker (és Magyarországon nem forgalmazott) Insidious-t követő, tavalyelőtti Démonok között például még a horrorfilmeket nem éppen szívén viselő magyar moziközönséget is meggyőzte, és igen tisztességes nézőszámokat produkált. Ilyen sikerek mellett persze folyamatosan kell ütni a vasat, így a Wan-franchise-nak addig is folytatódnia kellett, amíg a rendező a Halálos iramban hetedik epizódjával volt elfoglalva. Így a magyar forgalmazásban A gonosz lélek alcímre keresztelt Insidious 3 esetében a Démonok között spin-offjaként tételezhető Annabelle-hez hasonlóan Wan csak producerként bábáskodik a film felett, s a rendezői székbe ezúttal a direktor állandó társírójaként és színészeként ismert, elsőfilmes Leigh Whannell ülhetett.

Az emberek testére vadászó alattomos démonok világába kalauzoló Insidious-sorozat harmadik epizódja – akárcsak a tavalyi Annabelle – prequel, melyben a szellemvadász Elise előtörténetével ismerkedhetünk meg. Már a sorozat idősíkokkal és mellékszálakkal agyonterhelt második epizódja óta nehéz szabadulni a gondolattól, hogy Wan és Whannell célja a kortárs hollywoodi trendeknek megfelelően az univerzumépítés, vagyis egy olyan mellékszereplőkkel és történetszálakkal zsúfolt világ megteremtése, amely korlátlan számú folytatás és előzményfilm kitermelésére lehet alkalmas. Erre csak ráerősít ez az önálló, de idétlenül ide-oda kacsingató harmadik tétel, s ha lehet hinni az amerikai bevételeknek, lesz igény további filmekre is, sőt az sem kizárt, hogy a jövőre érkező folytatás után a Démonok között is hasonló sorsa jut.

A baj csak az, hogy A gonosz lélek – bár nem nézhetetlenül pocsék –érdektelenre sikeredett. Bár a sorozat első két darabja a többi Wan-horrorhoz hasonlóan szintén nem az eredetiségéről volt híres, a túlvilági kalandozások, illetve a második rész zavaros időutazásai révén azért mégiscsak rendelkeztek némi eredeti ízzel. A harmadik epizód azonban visszavonulót fúj és semmi újat nem tesz hozzá a mitológiához ezzel a látványosan kisebb léptékű előzményfilmmel, melyben egy gyászoló tinédzser, Quinn halott édesanyjával kívánja felvenni a kapcsolatot, ehelyett őt szemeli ki magának egy másik, alattomosabb kísértet. Ez a harmadik fejezet a bús-borongósabb, melankolikusabb hangvételű folytatások receptjét követi, s a Paranormal Activity-filmekből, Evil Dead remake-ből és letűnt J-horrorokból egyaránt építkező darab a befejezésben a vaskos melodrámai pátoszt sem kerüli.

A karakterközpontúnak szánt történet azonban jelentéktelen és súlytalan, még a legtöbb szereplő is csak alibiként szolgál a folyamatos, agresszív sokk-effektusok felvezetéséhez, amelyek a lassú expozíciót követően teljesen eluralják a filmet. A gonosz lélek így híján van a valóban emlékezetes képsoroknak is, s leginkább azokban a pillanatokban lesz hatásos, amikor a lábát törött és ágyhoz kötött Quinn mozgásképtelensége, teljes kiszolgáltatottsága válik a feszültség forrásává. Az izgalom azonban – egy-egy hangos effektus kíséretében – ekkor is hamar elillan.

 

INSIDIOUS: GONOSZ LÉLEK (Insidious: Chapter 3) – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Leigh Whannel. Kép: Brian Pearson. Zene: Joseph Bishara. Szereplők: Dermot Mulroney (Sean), Stefanie Scott (Quinn), Tate Berney (Alex), Angus Sampson (Tucker). Gyártó: Automatik / Blumhouse. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 97 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/07 21-22. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12291

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 101 átlag: 5.84