Bayer Antal
Pierre Wazem
Amikor a francia képregényről beszélünk, ritkán mulasztjuk el kiegészíteni „francia-belgává”, hajlamosak vagyunk azonban megfeledkezni egy másik, részben frankofón országról. Pedig a képregény nem csak feltalálóját és első teoretikusát, Rodolphe Toepffert (1799-1846) köszönheti Svájcnak. Az 1970-es évek második felétől szép számban váltak ismertté olyan alkotók, mint Derib (akinek a Yakari nevű kis indián figuráját köszönhetjük), Cosey, Ceppi, vagy az utóbbi idők legsikeresebb francia nyelvű képregényének, Titeufnek a kitalálója, Zep.
Toepffer és Zep városában, Genfben él és alkot Pierre Wazem is, aki a májusi képregényfesztiválra érkezett Budapestre, és ebből az alkalomból jelent meg első magyar nyelvű képregénye. A roppant sokoldalú, realista, fantasztikus és dokumentarista zsánerekben egyaránt otthonosan mozgó alkotó talán legszemélyesebb munkáját, a 2000-ben eredetileg egy helyi magazinban folytatásokban megjelent belső utazásait, barangolásait hozta el nekünk.
Megtévesztő egyszerűsége és szinte meghökkentő őszintesége mellett a szerző kiváló ritmusérzékét kell feltétlenül kiemelni. Ez is az olyan képregények egyike, amelyekben „hatvan oldalon keresztül nem történik semmi”, ám Wazem narrációs technikája ezt tökéletesen elfelejteti velünk. Visszaemlékezései gyerekkorára, szüleire, vívódásai aktuális problémáival (alkohol és nők), képzelt párbeszédei a bizarr élő lelkiismeretként szolgáló füles pingvinnel izgalmasak, elgondolkodtatók, és még szórakoztatók is.
Barangolás(ok). Fekete-fehér, puhafedeles, 60 oldal, Nero Blanco Comix.
Lucie Lomová
Lucie Lomová dramaturgiát tanult a prágai egyetemen, és három hónapig dolgozott is egy moráviai színházban, amikor jött a forradalom, és egyszerre csak azon kapta magát, hogy az új helyzetben lehetne akár szabadúszó újságíró és illusztrátor is. Innen már csak egy lépés volt, hogy a különböző grafikai munkák mellett képregényeket is készítsen. Eleinte gyermekújságoknak, majd éppen akkor, amikor egy francia kiadó „külföldi női képregényalkotókat” keresett, felnőttebb témákon is elkezdett gondolkodni. Az első cseh képregényszerző, akinek önálló kötete jelent meg Franciaországban – és immár Magyarországon is.
A tavaly először franciául, majd csehül és most magyarul megjelenő új képregényben Lomová visszatér első szerelméhez, a színházhoz, ám ellentétben a Papírmozi magazinban megjelent Tyl őrjáratával, amely a (magyarhoz hasonlóan) belterjes cseh színházi élettel élcelődött, ennek a hosszabb történetnek az apropója egy nyomozás. Apropója, nem témája, hiszen nem a rejtély és a megoldás benne a legérdekesebb, hanem a karakterek, akik hétköznapiságukban is különlegesek.
Lőttek az előadásnak. Fekete-fehér, puhafedeles, 84 oldal, Nero Blanco Comix.
Pertti Jarla
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy weben népszerűvé váló képregény nyomtatásban is megjelenik. A hazájában elsősorban abszurd, lefordíthatatlan szójátékokra épülő képsorairól ismert finn Pertti Jarla tulajdonképpen csak kísérleti jelleggel kezdett bele az első világháború utáni orosz polgárháború idején játszódó hosszabb képregénybe, amely ennek megfelelően elég sokára is fejeződött be, de az internetnek köszönhetően az angol verziója is viszonylag széles körben elterjedt. Az Európai Kismestereket bemutató új sorozatához ezt a történetet választotta egy fiatal hazai kiadó. Jarla képregényének fő erénye a történet drámaisága, amelyet még fel is erősít nyers rajzstílusa. Ígéretes kezdés, reméljük, jó sok kötetet megér ez a sorozat.
Cserep kapitány. Fekete-fehér, puhafedeles, 40 oldal. Kiadó: Comicsmania.
Sebők Imre
Ha csak a rajzolói tudást, a magabiztos technikát nézzük, Sebők Imrét legfeljebb Zórád Ernővel lehet összemérni a magyar képregény történetében. És valami egészen egyedi, vészjósló hangulatot tudott kelteni sajátos fekete-fehér stílusával. Zsoldos Péter klasszikus sci-fijének az adaptációjában ez nagyon is bejön – bár nem emlékszem, hogy passzol-e az eredeti mű üzenetéhez, igen régen olvastam.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 64-64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12255 |
