Soós Tamás Dénes
Clint Eastwood iraki háborús drámájában a patrióta amerikai lelket is megszaggatja az ölés aktusa.
Sikerként könyvelni el a terror elleni háborút – ez csak Oszama bin Laden 2011-es likvidálása óta kiváltsága az amerikai tömegfilmnek. Korábban, ha az iraki vagy az afganisztáni háború került szélesvászonra, egy-két kivételtől eltekintve a kritikus hangok szöktek magasabbra, a bin Laden utáni hajszát precízen dokumentáló Zero Dark Thirty-vel kezdődően viszont a terror elleni harc pozitív végkicsengésű történetei kerültek túlsúlyba az Act of Valortól A túlélőig. Peter Berg A túlélőben ugyan eltekint a tömegfilmben elvárt totális sikertől, de csak azért, hogy megalapozzon az amerikai harcosok emberfeletti teljesítményének. A túlélő az erkölcsileg és fizikailag is felsőbbrendű amerikai katonák dicshimnuszát énekelte meg, pátoszát pedig abból fakasztotta, hogy a tálib túlerő ellenében elhulló áldozatok szerepkörébe helyezte hőseit.
A tendenciának megfelelően az Amerikai mesterlövész hőse is egyszerre győztes és áldozat. Chris Kyle az amerikai hadtörténet leghatékonyabb mesterlövésze volt, de neki is meg kellett fizetni az árat a „sikerért”. Az Amerikai mesterlövész háborús drámaként szikár, szűkszavú, mondhatni spártai – tökéletes ellentéte A túlélő hiperrealista háborúpornójának, amely a testi sérülések és megpróbáltatások hatásvadász látványára épített. Ez az eastwoodi visszafogottság a film fő erénye: a munkáját pragmatikus monotonitással végző precíziós lövész szellemének komótos, de alapos korrózióját követjük nyomon fázisról fázisra.
Ám Eastwood hiába mélyeszti Kyle pszichéjébe kameráját, nem hoz felszínre új, de még csak drámai igazságokat sem. Az iraki háborúról szóló művek legbiztosabb buktatója ez: habár fontos film kevés született a témában, már számtalan aspektusát feldolgozták. Aligha újdonság például a poszt-traumatikus stressz szindróma tüneteinek mégoly éles szemű megfigyelése, vagy épp a háborútól elszakadni képtelen katonák drámája, amelyet legutóbb A bombák földjén dolgozott fel idegtépően hatásos és esztétikailag is megalapozott módon.
Igaz, Kyle nem azért tér vissza újra és újra Irakba, mert adrenalin adagjára szomjazik, mint Bigelow tűzszerésze, hanem mert idealista megszállottsággal küzd hazájáért. Ő egy vallásos, fegyvermániás és naiv texasi srác, aki cowboynak született, de a terrorista merényletek hatására katona lett. A film és az alapjául szolgáló önéletrajz azonban eltér Kyle jellemét illetően: a valódi mesterlövész ellentmondásos nézetei filmen patrióta elkötelezettséggé finomodnak. A valódi Kyle saját bevallása szerint élvezte a gyilkolást, és meg volt róla győződve, hogy a testet öltött gonosz ellen hadakozik Irakban. A filmbeli Kyle már nem szeret ölni; bajtársaiért teszi és megviseli az ölés aktusa. Keze ráadásul igazságos kéz: sohasem hibázik, sohasem téved. A bombák földjén világában még senkiről nem lehetett megmondani 100 %-osan, hogy terrorista-e – épp a terrorizmus gerjesztette paranoia alapja ez a bizonytalanság. Kyle viszont csak szavatolt terroristákat öl, és azokat is kivárás, megfontolás után. Erkölcsi dilemmával talán egyszer szembesül, többek közt ezért is szürkül el a drámája.
Az Amerikai mesterlövész kapcsán így nem is az az érdekes, hogy az átlagnál kimunkáltabbak, realisztikusabbak-e a harcjelenetek (azok), elmélyíti-e a színészi játék a jellemeket (elmélyíti), leegyszerűsödik-e a történet a fiktív, iraki mesterlövész-doppelgänger bevezetésével (le bizony). Hanem az, hogy filmre vihető-e a kontextus felrajzolása nélkül az Egyesült Államokban elterjedt álláspont, amely ha a háborút nem is, de a háborút vívó katonákat támogatja? Szabad-e értékítélet nélkül beszélni az iraki háború hősének kikiáltott és elgondolása szerint keresztes háborút viselő katonáról, akinek fekete-fehér világképét a film nem kérdőjelezi meg?
Eastwood hiába sugallja azt, hogy nem a hatékony gyilkológép, hanem az emberiségéhez visszataláló családapa a valódi hős, filmje mégis középutas marad. Ahol a háború abszurditását ragadhatná meg a minden halálos találat után még a helyszínen kitöltendő papírokkal, amelyek az emberölés jogosságát bizonyítják, csak az amerikai szuperkatona tévedhetetlenségét látja. Ahol pedig a nemezissel behozott tükörszerkezet a másik fél megértését célozhatná, ott csak akciósablonokat talál. A végkövetkeztetés: a háborúba nemcsak a kétkedő, de a kétséget nem ismerő all-american guy lelke is beleszakad. Kár, hogy ennyi drámát már az első Rambo-film is felvillantott.
AMERIKAI MESTERLÖVÉSZ (American Sniper) – amerikai, 2014. Rendezte: Clint Eastwood. Írta: Chris Kyle önéletrajza alapján Jason Hall. Kép: Tom Stern. Szereplők: Bradley Cooper (Kyle), Sienna Miller (Taya), Jake McDorman (Ryan), Brian Hallisay (Gillespie). Gyártó: Village Roadshow / Malpaso Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 134 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 50-50. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12135 |
