Lakatos Gabriella
Magyar, 1944. Rendezte: Hamza D. Ákos. Szereplők: Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Kiss Manyi. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 90 perc.
A magyar műfajfilm aranykorának záródarabja egyúttal a harmincas–negyvenes évek hazai screwball comedy-jeinek egyik legsikerültebb tétele: annak a trendnek a markáns képviselője, amit olyan filmek fémjeleznek, mint A csúnya lány, az Elnökkisasszony, a 120-as tempó vagy a Házassággal kezdődik. A történet két válóperes ügyvéd, Dr. Szikszay Erzsébet és Dr. Orbói István utálat-imádat viszonyán keresztül mutatja be a korszak ambivalens érzésekkel terhelt férfi–nő viszonyait, és nem csak a screwball-zsánert idézi meg, hanem számos elemében az öt évvel későbbi George Cukor-film, az Ádám bordája előképe, azzal a különbséggel, hogy míg az Ez történt Budapesten az ügyvéd és ügyvédnő inzultusokkal központozott egymásra találását meséli el, addig az Ádám bordájában az ügyész és ügyvéd személyében férj és feleség csapnak össze a tárgyalótermi szorító két ellentétes feléből. A tematikai hasonlóság dacára az Ez történt Budapesten azonban csak marginális szerepet szán a tárgyalótermi szcénáknak, helyette a korszak szalonvígjátékaira jellemző színterek dominálnak benne. Egyértelmű vígjátéki hangszerelése ellenére a filmet finoman áthatja a háborús korszak végnapjainak vészterhes légköre. A derűs vígjátéki hangnem, a felszabadult, könnyed alakításokkal bemutatott nemek harca és a világot problémamentesnek láttató kávéházi, mulatóbeli és vacsorajelenetek jól működő egységet alkotnak a világégésre történő utalásokkal, mint az elsötétítés (melynek célja az ellenséges repülőgépek navigálásának megnehezítése volt) vagy a hiánygazdaság megidézése (az inas a legkülönbözőbb használati tárgyakat halmozza fel). A vígjátéki tónust ellenpontozza továbbá a filmben elhangzó dal is: „… a sors majd úgyis elszakít, szenvedni, sírni megtanít, minden egyes napért, minden pillanatért kár”.
Extrák: Az Ez történt Budapesten azon kevés negyvenes években készült magyar filmek közé tartozik, amelyek ha finoman is, de reflektálnak a háborús eseményekre. A lemez extrái jobbára azzal foglalkoznak, hogy a II. világháborús tematika miként reprezentálódik a korabeli magyar filmekben. A közel egyórás Hátország a moziban című doku a háború mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be, és ugyancsak ebbe a témakörbe illeszkedik az a korabeli fényképekből és forgatókönyv-részletekből, hangalámondással összeállított 17 perces film, amely a sajnálatos módon elveszett, egy korszak emblematikus életérzését összefoglaló háborús melodrámáját, az Egy nap a világot rekonstruálja.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 61-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12091 |
