Sándor Anna
Saint-Exupéry legnépszerûbb története, A kis herceg sokféle alakmásban került filmvászonra és tévéképernyõre, vízfestéktõl a 3D-ig
A tanévzárók könyvjutalmainak, illetve a gratulációk mellé útravalóul szánt idézetek nagy slágere Saint-Exupéry klasszikusa, A kis herceg (Le Petit Prince). A regény sikere 1943-as publikálása óta töretlen, az aktuális divattól függetlenül trónol a globális eladási listák csúcsán vagy ahhoz közel, egyes számítások szerint a Biblia után ez a második legnagyobb példányszámban eladott könyv.
A pilóta és a herceg
Az arisztokrata pilóta-író Franciaország náci megszállása elõl menekült az USA-ba 1942-ben, itt írta meg a különös kisfiú, a róka és a rózsa regényét, majd a rákövetkezõ évben vissza is tért az európai hadszíntérre. A történelem által korai halálra ítélt író hazájáért való aggódása már A kis herceg ajánlásában megszólal, a majomkenyérfák fenyegetõ, bolygókat behálózó és felemésztõ képe pedig a nácizmus metaforája.
A történetben számos egyéb személyes utalás is fellelhetõ. Exupéry a kis herceg karakterét részben saját, gyermekkori önmagáról mintázta, ezzel megkettõzve a perspektívát. Hisz a Szaharában rekedt pilóta-narrátor is a szerzõt képviseli, nemcsak áttételesen, szakmája szerint, hanem egy légibalesete emlékének megörökítésével is. Exupéry már az 1939-es, Az ember földje címû memoárjában részletesen beszámolt arról az incidensrõl, mikor barátjával André Prévot-val egy Indiába tartó repülési rekord felállításának kísérlete során lezuhantak a sivatagban. A kiszáradt, hallucináló pilótákat végül beduinok találták és mentették meg. Így a sivatag, a csillagok, a víz motívumai nemcsak a regény szimbolikájának részei, hanem az író addigi mûveihez hasonlóan, ezek is valós eseményekbõl táplálkoznak.
Így a történetben felbukkanó valamennyi központi figura és motívum szintén felismerhetõen az író élményeinek tükörképe. Exupéry vezetett például korábban egy A-621 számot viselõ gépet, mely különösen emlékezetes lehetett számára, hiszen ezt a nevet kölcsönözte a kis herceg otthonául szolgáló B-621-es kisbolygónak is. A rózsa figurájában felesége, a „vulkánok földje”-ként ismert Salvadorból származó Consuelo Suncin-Sandovallale alakja és a szerzõ haláláig viharos viszonyuk jelenik meg. Konfliktusaikért nemcsak az asszony végtelen hiúsága volt felelõs, az sem segített rajtuk, hogy a férj szinte minden idejét repüléssel töltötte, hûtlenkedései pedig hírhedtek voltak. Közeli nõi barátként lépett a képbe Silvia Hamilton is New Yorkban, akirõl a szerzõ a rókát mintázta. Hamilton személyisége olyannyira hatott a férfira, hogy a róka szájába adta a könyv legfontosabb üzeneteit. A híres idézetet pedig állítólag maga Hamilton sugallta: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
Ikon és nagykövet
Bármennyire önreflektív és érzékeny író volt Exupéry, a regény sikerét valójában éppen a személy-, kultúra-, történelmi pillanat és életkor-független univerzalitás hozta meg. A többszörösen összetett, filozófiai, etikai és morális szinten is értelmezhetõ szöveget át-, meg átszövi az elementáris erejû humanizmus és remény, melyek a kis herceg alakjában összpontosulnak. A történet éppúgy szól az emberi természetrõl, a felnõtt létrõl, mint az emberi kapcsolatokról és értékekrõl. Bár a kötet gyermekirodalomnak álcázza magát mind nyelvezetében, mind a gyermeki gondolkodást imitáló fantasztikumával és logikájával, voltaképp letisztult, felnõtteknek szóló metaforikus történet és tükör.
A regény egyetemes karaktere leglátványosabban a terjesztésen keresztül lépett mûködésbe. A francia irodalom legtöbbször lefordított könyveként az 1940-es évektõl kezdve több mint 250 nyelvre és dialektusra ültették át. Kultúrmissziós szerepkörrel felruházva kiadták kihalófélben lévõ nyelveken is, ezzel segítve az írástudatlanság elleni harcot, és az etnikai, kulturális örökség megõrzését. E folyamat részeként jelent meg például 2005-ben toba nyelven, melyen ezidáig csupán a Biblia volt olvasható.
A regény fokozatosan kilépve a szûkebb irodalmi keretbõl, jelenséggé érett. Olyan sztárok rajongtak érte, mint James Dean, akinek a kaliforniai Cholame-beli emlékmûvén olvasható is az általa oly gyakran idézgetett mondat a láthatatlan dolgokról. Az euro bevezetéséig a francia 50 frankosra Exupéry arcképe mellett a kis herceg figuráját is rányomták, de a regény aszteroidák és díjak elnevezését is ihlette. A Toshiba Group a felelõsségtudat motívumára építve választotta a kis herceget környezetvédelemi reklámjainak ikonjául, illetve ennek okán vált a Veolia Energy Services Group dohányzásellenes kampányának virtuális nagykövetévé.
Állandó múzeumok is tisztelegnek a szerzõ életmûve és leghíresebb regénye elõtt. A New York-i The Morgan Library and Museumban megtekinthetõek a kávé- és hamufoltos kézirat mellett a szerzõ vázlatai, rajzai, illetve vízfestékkel festett illusztrációi – Silvia Hamilton adta át õket a múzeumnak 1968-ban. A francia gyûjtemények mellett érdekes módon a japán Hanokében és a dél-koreai Gyeonggi-do-ban is tárlatot nyitottak. Utóbbiban pedig konkrétan felépítettek egy apró francia falut, mely a regény számos elemét megjeleníti az épületeken és emlékmûveken.
A különbözõ mûvészeti ágak számára a történet aranybányának bizonyult, opera, balett, musical, színdarab, képregény, változatos technikával készült illusztrációk mesélik el az elmúlt 70 évben a híres kalandokat. A sztorit ismerve pedig annak is van némi ironikus töltete, hogy a branddé válás betetõzéseképpen drága sálakon, pólókon, bögréken, plüssfigurákban és további ajándéktárgyakon köszönnek vissza a szerzõ rajzai.
Igazán különös felnõttek
Jelzésértékû, hogy röviddel a könyv megjelenése után nem kisebb személyiség tervezte azt elõször vászonra vinni, mint maga Orson Welles. A vizuális effektekért felelõs partnere Walt Disney lett volna, a két óriás azonban nem bírt egymással, így a film sosem készült el. Welles forgatókönyvét azóta szintén a Morgan Library õrzi.
Az elsõ adaptáció végül a litván Arunas ®ebriūnas rendezésében forgott: az 1966-ban bemutatott színes, szélesvásznú, élõszereplõs film két sajátos jeggyel bír. Egyfelõl – ami egészen váratlan – teljesen kihúzták a róka figuráját, a súlypont a pilóta és kis herceg barátságára helyezõdik. Másfelõl pedig már itt megjelenik az adaptációk visszatérõ sajátossága, az a feltételezhetõen morális-nevelõ célzatú cenzúra, amivel következetesen kihagyják az iszákost a kisbolygókon felbukkanó felnõttek közül.
A legismertebb játékfilmes verzió Stanley Donen 1974-es brit-amerikai musical változata, ami csúfosan megbukott a pénztáraknál. A közönség sem a feldolgozást, sem a betétdalokat nem szerette – egyedül színpadra állítva ért el némi sikert. A film érdekes, popkulturális hozadéka távolról sem kötõdik Exupéryhez vagy a történethez, mindössze ahhoz a szerencsés tényhez, hogy a produkcióhoz sikerült megnyerni a Mindhalálig zenét és a Kabarét is jegyzõ legendás koreográfust, Bob Fosse-t. A kígyó szerepében maga rendezte és adta elõ azt a táncot, ami annyira megihlette a fiatal Michael Jacksont, hogy ezt lemásolva dolgozta ki jellegzetes elõadói mozdulatainak jó részét.
A mozgóképes adaptációkban érhetõ leginkább tetten, hogy a felnõtteknek is szánt történettel ez a korosztály mennyire nem tudott mást kezdeni, minthogy kizárólag a gyerekközönséget célozza meg vele. Készült ugyan izgalmas, jórészt gyurmaanimációval dolgozó verzió Will Winton mûhelyében (1979), illetve kicsit bumfordi, az Exupéry-féle illusztrációkat idézõ, de azok báját elhagyó osztrák-német rajzfilm Theo Kerp rendezésében (1990), mégis a képernyõ visz mindent.
Az eredeti történetet folytató vagy abból csupán ihletet nyerõ tévésorozatok több generációban érkeztek. Elõbb a japánok készítették el animéjüket A csillagok hercege: kis herceg címmel (1978). A Knack Producktions sorozata 39 epizódban mutatta be a kis herceg, Swifty, az ûrmadár és a Rózsalány történetét, majd 26 részre csökkentve, A kis herceg kalandjai néven az USA-ban és Európában is bemutatták. A sztori szerint itt a kis herceg azért repül a Földre, hogy segítsen az embereknek.
Hasonlóan hõsies a franciák 3D-s animációs hercege is (Pierre-Alain Chartier, 2010-13). Az inkább öntudatos kiskamasz fõszereplõ a rókával indul bolygóközi útra, hogy 52 epizódban oldja meg a kígyó ármánykodása nyomán születõ konfliktusokat. Az alkotók szerint az eredeti elemeket csak nyomokban tartalmazó sorozat azt üzeni a gyerekeknek: „Ismerd és szelídítsd meg a körülvevõ világot!” Ez azon tudatos váltás jegyében valósulhatott meg, amire a szellemi örökséget kezelõ Saint-Exupéry–d'Agay Estate és az Antoine de Saint-Exupéry Youth Foundation jutott, miszerint a kis herceget közelebb kell hozni a 21. századi gyerekekhez. E vállalkozás keretében mutatják be 2015-ben a Mark Osborne rendezésében készülõ, szintén 3D-s animációs fantasy filmet is, melyben a figurák hangját Marion Cotillard, James Franco, Rachel McAdams and Jeff Bridges kölcsönözik majd. A kérdés már csak az, hogy a népszerû színészek megnyerése és a technika mellett pontosan hogyan tervezik érzékeltetni a 21. századi jelleget anélkül, hogy csonkolnák, vagy felismerhetetlenre írnák Exupéry történetét, ahogy a sorozat esetében történt.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/12 40-41. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12039 |
