Kránicz Bence
Captain America: The Winter Soldier – amerikai, 2014. Rendezte: Anthony és Joe Russo. Írta: Ed Brubaker történetéből Christopher Markus és Stephen McFeely. Kép: Trent Opaloch. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Chris Evans (Rogers), Scarlett Johansson (Natasa), Samuel L. Jackson (Fury), Robert Redford (Pierce), Sebastian Stan (Barnes). Gyártó: Marvel Entertainment / Sony Pictures / Perception. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 136 perc.
Blockbuster-történelmi pillanat: a Marvel
kilencedik saját gyártású filmjével, az Amerika
Kapitány folytatásával átvette a vezetést a legnagyobb hazai bevételt
termelő franchise-ok sorában. A siker két fő összetevője a példátlanul gazdag
képregényes forrásanyag, illetve a stúdió átgondolt sorozatképzési stratégiája.
Ez utóbbi újdonsága abban áll, hogy a Marvel-univerzum – melynek egyelőre a
filmvásznon jogi okokból nem része a Pókember-
és az X-Men széria – csak akkor válik
valóban koherenssé és értelmezhetővé a nézők számára, ha nem csak kedvenc
karakterük saját filmjeire, de a bajtársak (Vasember, Thor) felbukkanásaira és
a csapattréningekre (Bosszúállók) is
befizetnek. Az így kiprovokált rajongói aktivitást pedig A tél katonája talán minden korábbi Marvel-darabnál jobban
meghálálja.
A tévé felől érkező
Russo-testvérek jó tempójú, magabiztos rendezése előnyt kovácsol abból, hogy
már a rajtkockánál tudjuk, melyik szereplőtől mit várhatunk, hogyan fogják
kezelni hőseink a váratlan helyzeteket. Az időn kívül került, így morális
iránytűjét vesztett korunkban is idealista hevülettel küzdő Kapitányt
kifizetődő a paranoiathriller keretei közé helyezni: különösebb magyarázat
nélkül értjük, hogy Steve Rogers nem idevaló, ezért genetikailag képtelen a
korrupt hatalmi játszmák sakkfigurájaként ténykedni. Az Ed Brubaker által írt,
díjesővel jutalmazott Winter Soldier-történetből
átemelt műfaj remekül kidomborítja a főhős alaptulajdonságait, a nézőnek így a
millió dolláros attrakciók közepette is megmarad az érzése, hogy tiszta
karakterdrámát lát. Az első részhez képest több a komolyság (a globális
megfigyelés népszerű témája indítja be a konfliktusokat), és kevesebb, inkább
James Bond-os színezetű az önirónia, de az új Amerika Kapitány előzményéhez hasonlóan bizonyítja, hogy a
naprakész üzleti modellek mellett az ódivatú minőségre is szükség van a
taroláshoz.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/05 59-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12006 |
