Pernecker Dávid
A történelmi sorozatok közt A sebész párját ritkítóan izgalmas idegen test.
A New York-i Knickerbocker kórház
orvosainak grandiózus önbecsülését és felsõbbrendûségi komplexusát minduntalan
arcul csapja gyermekcipõben botorkáló anatómiai tudásuk, a lassú léptû
technológiai haladás, valamint az undorítóan kirekesztõ politika mutyija.
Thackery doktor (Clive Owen) ebben a rideg, klórszagú mikrokozmoszban az
ellentmondást nem tûrõ progresszió megtestesítõje, aki a jövõt, a technológiai
fejlõdést sürgetve próbálja kitágítani a múltban megrekedt orvostudomány
határait. A sci-fi filmek keményvonalas tudósfigurája õ, kinek a tudás
gyarapítása önként vállalt felelõsségként nyomja a vállát, a munkahelyi stresszt
pedig csak az intravénás kokainfröccs és az ópium csillapítja. Az egyikkel felpörgeti
az agyát, a másikkal kegyesen befékezi azt. A tudat azonban, hogy megszállott
haladáskeresésének végpontja csak az ismeretlen lehet, sem õt, sem pedig Algernon
Edwards-t (André Holland), a kórház elsõ fekete – épp ezért kirekesztett –
sebészzsenijét sem hagyja nyugodni. Találmányaik kiszakítanak egy-egy darabot a
jövõbõl, a páciensek viszont gyakran a várva várt fejlettebb kor délibábjának
áldozataivá válnak.
A XX.
század hajnalán játszódó sorozat ahelyett, hogy a beérné a viaszmúzeumi
hangulatot árasztó kosztümös korfestéssel, következetesen felbolygatott
melodrámai szerkesztéselv mentén szervezi súlyos és idõtlen példázattá a kórházlakók
szövevényes történetet. Steven Soderbergh tehát nem egy viktoriánus szappanoperába
próbálja meg beszuszakolni az orvoslét keserveit, hanem a kórházi drámák
közhelyeinek felforgatásával egy önmagán túlmutató – ebben a Deadwoodot követõ – összetett allegóriát
hoz létre. A sebész
precíz korképe – akárcsak a Fertõzés
története – társadalmi metaforává válik, ugyanakkor Soderbergh jelen esetben
elkerüli a stilárisan steril járványfilm buktatóit, és markáns kézjegyeivel
látványossá formálja a drámát. A párbeszédek
elidegenítõ és szabályszegõ plánozása, valamint a kép és a hang izgalmas
aszinkronja a Szex, hazugság, videó
öntörvényûségét, míg elliptikus montázsjátéka és a beállítások feszes ritmusra
épülõ belsõ rendje az Amerikai vérbosszút
idézi. Soderbergh a századfordulós patinát feledtetõ digitális kézikamera ideges,
rövid snittjei és az Altmanra emlékeztetõ összetett hosszú beállítások mellett A sebész idõtlenségének hangsúlyozására
használja a minden filmjét meghatározó színszûrõzést is – noha azt a sötét és a
világos ellentétpárjára egyszerûsíti. Mindemellett pedig Cliff Martinez ’80-as
években rekedt sci-fi filmek ihlette szintetizátorzenéje is a sorozat korból
kiragadottságát erõsíti. Úgy
tûnik azonban, hogy A sebész
kvázi-fantasztikumában sugallt jövõkép – azaz a jelenünk – mintha csak
technológiailag lépne túl a sorozatban bemutatott kor alig palástolt rohadásán.
Soderbergh tablójának klausztrofób légköre és morális fertõje ugyanis
rémisztõen példázza korunk civilizációs ingoványát. A rasszizmus, a nõk
semmibevétele, a korrupció, a hatósági túlkapások, és az abortusz egy évszázad
elteltével is aktuális problémák. Mintha a tudományos fejlõdés lehetõségeinek
kutatása során hátra hagytuk volna emberségünket. A sebész épp ezért nevezhetõ döbbenetesen friss kortárs drámának,
mely saját témáin túlhaladva hívja fel a nézõ figyelmét arra, hogy a múlt egyre
inkább közelít. A sebész
(The Knick) – amerikai, 2014. Rendezõ: Steven
Soderbergh. Írta: Jack Amiel, Michael Begler. Kép: Steven Soderbergh. Zene: Cliff Martinez. Szereplõk: Clive Owen (Dr. John W. Thackeray), André Holland (Dr. Algernon Edwards), Juliet Rylance (Cornelia Robertson), Eve Hewson (Lucy Elkins), Jeremy Bobb (Herman Barrow), Michael Angarano (Dr. Chickering), Eric Johnson (Dr, Gallinger), Cara Seymour (Harriet nõvér), Chris Sullivan (Tom Cleary). Gyártó: Anonymous Content. Az HBO bemutatója. 1-10. rész: 580 perc.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2014/12 51-51. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11992 |
